A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a felszínről, most a föld alá húzódott

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előveszik transzparenseiket, felöltik fényvisszaverő narancssárga mellényüket és feltöltik hangosbeszélőiket – ez a rutin már sokszor megvolt korábban. Mindössze három évnyi levesek dobálása, kukoricakeményítő festék fröcskölése és utak blokkolása után a klímaaktivisták csapata az ország egyik legrosszabbul megítélt kampánycsoportjává vált. Szombaton azonban, a közép-londoni gyűlésükre várhatóan több száz aktivista fog megjelenni, ám ez az esemény nagyon különbözni fog a korábbiaktól. Először is, a gyűlés létezése nem titok. Másodszor, valószínűleg nem lesz semmiféle tömeges zűrzavar, mint a korábbi megmozdulások során. Valójában ez lesz az utolsó tüntetésük. A JSO képviselői szerint „felfüggesztik a fényvisszaverő mellényeket” és befejezik a polgári engedetlenség kampányát. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték harcukat, mivel a követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, már a kormány politikájává vált. Magánbeszélgetések során azonban a JSO tagjai elismerik, hogy az új, zavaró tüntetéseket ellenőrző szigorú hatáskörök szinte lehetetlenné tették a működésüket.

Sarah Lunnon, a JSO társalapítója a szombati gyűlést „örömteli ünneplésnek” nevezi. „Hihetetlen dolgokat értünk el együtt, sokat bízva egymásra” – mondja. Nemcsak a JSO tagjai ünnepelnek, hanem sokan mások is: a több ezer autós, aki forgalmi dugókba került, a művészetkedvelők, akiket megdöbbentettek a festmények ellen irányuló támadások, valamint a sport- és színházrajongók is, akiknek rendezvényeit megzavarták. A rendőrség is örülhet, hiszen a JSO tüntetéseinek ellenőrzése több ezer órát és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Metropolitan Rendőrség tájékoztatása szerint a JSO tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.

A JSO végének bejelentése azonban nagy kérdéseket is felvet, például hogy ez valóban a zavaró klímatüntetések végét jelenti-e az Egyesült Királyságban, vagy a kényszerű földalatti működés új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciókhoz vezethet. Felmerül egy stratégiai kérdés is: a nagyközönség zöme, noha széleskörű aggodalommal tekint a bolygó jövőjére, végül ellenségesen viszonyult a JSO tevékenységéhez. Hogyan kerülheti el a klímavédelem, hogy megismétlődjön ez a helyzet? A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáit foglalkoztatta, akik célzott akciókat hajtottak végre, amelyek maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Az akciók azonban szigorú belső szabályokkal jártak. Az akcióknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt évet kapott azért, mert meg akarta zavarni a forgalmat az M25-ös autópályán, számára a büntetés láthatósága kulcsfontosságú része volt a nyilvánosságnak.

A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a kedvezőtlen médiaképviselés felingerelt, több hatalmat követelt az „öko-őrültek”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és más tüntetők megállítására. A politikusok meghallgatták ezt a felszólítást is. A legnagyobb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény volt, amely „szándékosan vagy gondatlanságból közszolgáltatás zavarását” bűncselekménnyé nyilvánította. Az olyan lazán meghatározott cselekedetek, mint a „súlyos szorongás, súlyos kellemetlenség vagy súlyos kényelmetlenség” okozása, most potenciálisan súlyos bűncselekménynek számítottak. Ez új jogi lehetőségeket nyitott az hatóságok számára: a „szándékos közszolgáltatás zavarására irányuló összeesküvés” vádja. Most már akár egy zavaró akció tervezése is jelentős börtönbüntetést vonhatott maga után. A következő évben a közrendről szóló törvény kibővítette a rendőrség tüntetések kezelésére vonatkozó hatásköreit, új bűncselekményeket hozott létre, például „záródás” tárgyakhoz, súlyos zavarás alagútásással, és nagy infrastrukturális elemekbe való beavatkozással.

Eközben a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát abban, hogy a legtöbb tüntetési ügyben „jogos kifogást” emeljenek. A Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogos kifogásként szolgáljon a tulajdon károsításával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy már nem érvelhetnek a zsűrik előtt azzal, hogy az épületek festékkel való lelocsolásának, az úton ülésnek vagy más zavaró tevékenységek végzésének jogosságát a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés indokolja. A legtöbb tárgyalás során most már csak az a kérdés, hogy a vádlottak azt tették-e, amivel vádolják őket, nem pedig az, hogy miért tették.

„Voltunk olyan emberek, akiket évekre börtönbe zártak” – mondja Lunnon. David Spencer, egy volt rendőr, aki most a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi részlegének vezetője, úgy véli, hogy a törvény korábban túl gyakran „kedvezett a zavaró tüntetésekben részt vevőknek a más emberek jogos érdekeinek kárára”. A Liberty emberi jogi szervezet azonban egészen másképp látja a dolgokat, és úgy véli, hogy a változások a demokrácia elleni támadást jelentik. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányfőnöke érvelése szerint a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, ahogyan mindannyian kifejezhetjük, amiben hiszünk”.

Ebben a kontextusban néhány klímaaktivista arra a következtetésre jutott, hogy ideje elhagyni a mozgalom régóta fennálló felelősségvállalási elkötelezettségét – zavaró akciókat fognak végrehajtani, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben a Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket hajtott végre pénzügyi és biztosító cégek irodáin, ablakokat tört be, festéket locsolt, zárakat ragasztott le, és idén januárban optikai szálas kommunikációs kábeleket tám

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo