
Űrutazás jövője: Robotok válthatják ki az emberi űrhajósokat?
Karácsony estéjén egy autonóm űrhajó, a NASA Parker Solar Probe, eddig soha nem látott közelségbe került a Naphoz, közelebb, mint bármelyik ember által készített objektum. Az űrszonda küldetése az volt, hogy mélyebb betekintést nyerjen a Nap működésébe, és annak hatásait a Föld űridőjárására vizsgálja. Ez a pillanat mérföldkőnek számít az emberiség történetében, hiszen az űrhajó önállóan végezte el előre programozott feladatait, anélkül, hogy bármilyen kapcsolatba lépett volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben robotikus szondák indultak a Naprendszer különböző pontjaira, olyan helyszínekre, ahová az emberek nem képesek eljutni. A Parker Solar Probe 10 napos útja során olyan extrém hőmérsékleteket tapasztalt, amelyek elérték az 1000 Celsius-fokot.
Ezek az autonóm űrhajók, valamint az új, fejlett mesterséges intelligencia (AI) megjelenése felveti a kérdést, hogy milyen szerepet játszanak az emberek a jövő űrkutatásában. Néhány tudós kétségbe vonja, hogy az emberi űrhajósokra egyáltalán szükség lesz-e. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza így nyilatkozott: „A robotok gyorsan fejlődnek, és az emberek küldésének indoka egyre gyengül.” Hozzátette, hogy a közpénzek felhasználása az emberek űrbe küldésére nem indokolt, és a kockázatokra is felhívta a figyelmet. „Az emberek küldésének egyetlen indoka az kaland, egy élmény a gazdagok számára, amit magánfinanszírozásból kellene fedezni.”
Andrew Coates, a University College London fizikusa is egyetért ezzel, hangsúlyozva, hogy a robotok a komoly űrkutatásban előnyösebbek, mivel messzebbre képesek eljutni és több feladatot elvégezni. Az emberekhez képest olcsóbbak is, mivel az AI fejlődésével egyre intelligensebbek lesznek. De mit jelent ez a jövőbeli űrhajós generációk számára? Bizonyos funkciókat az emberek képesek ellátni az űrben, amelyeket a robotok, bármennyire is fejlettek, soha nem tudnának.
Robotikus űrhajók már meglátogatták a Naprendszer minden bolygóját, valamint számos aszteroidát és üstököst, míg az emberek csupán két helyszínre jutottak el: a Föld pályájára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve 1961-ben, amikor Jurij Gagarin, a volt Szovjetunió űrhajósa, az első kozmikus felfedező lett. A legtöbben csak a Föld körüli pályán vagy szuborbitális repüléseken vettek részt, amelyek néhány perces, függőleges ugrások voltak az űrbe.
A kutatók véleménye megoszlik arról, hogy az emberi jelenlét mennyire szükséges az űrkutatás során. Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa, úgy véli, hogy a prestízs mindig is fontos szerepet játszik az emberek űrbe küldésében, hiszen ez jelzi egy politikai rendszer hatékonyságát és az emberek tehetségét. Az emberek azonban nem csupán a felfedezés iránti vágyból vagy a prestízs miatt utaznak az űrbe; kutatásokat és kísérleteket is végeznek, mint például a Nemzetközi Űrállomáson, amelyek elősegítik a tudomány fejlődését.
A robotok szintén hozzájárulhatnak a tudományos kutatáshoz, mivel képesek eljutni olyan helyekre, amelyek az emberek számára elérhetetlenek, ahol műszerekkel tanulmányozhatják a légkör és a felszín összetételét. „Az emberek sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban elérik a célokat, mint a robotok, de életben tartani őket az űrben nagyon nehéz és költséges,” mondja Dr. Weinersmith.
A jövőben a technológia szerepe valószínűleg egyre nagyobb lesz, és a mesterséges intelligencia talán képes lesz arra, hogy automatizálja a monoton feladatokat, lehetővé téve az űrhajósok számára, hogy a fontosabb kutatásokra összpontosítsanak. A NASA által fejlesztett humanoid robotok, mint például a Valkyrie, képesek lehetnek alapvető feladatok ellátására, ugyanakkor a robotok már most is dolgoznak más bolygókon emberi irányítás nélkül, néha saját döntéseket hozva.
A NASA Curiosity roverje például a Mars Gale-kráterében végez kutatásokat, és autonóm módon hajt végre tudományos méréseket emberi beavatkozás nélkül. Azonban a roverek korlátozásai is nyilvánvalóak, mivel lassúak, és nem képesek olyan inspiráló hatást gyakorolni az emberekre, mint az emberek maguk.
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban a NASA reméli, hogy az emberek visszatérnek a Holdra az Artemis program keretein belül, míg Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, Mars-kolónia létrehozását tervezi. Az emberi űrkutatás jövője tehát izgalmas kihívásokkal teli, ahol a robotok és emberek együtt dolgozhatnak, hogy felfedezzék az ismeretlent, azonban a technológiai fejlődés és az emberi jelenlét szükségessége még mindig vitatott téma marad a tudományos közösségben.

