
Nagy szélenergia-projekt leállítása csökkenti a megújuló energia előrehaladását
A dán Orsted energiaipari vállalat a közelmúltban bejelentette, hogy leállítja az East Yorkshire partjainál tervezett Hornsea 4 szélerőmű projektet, ami jelentős csapást jelent a brit kormány tiszta energia ambícióira. A Hornsea 4 projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé válhatott volna, amelynek potenciális kapacitása 2,4 GW lett volna, elegendő ahhoz, hogy több mint egymillió háztartást ellásson árammal. Az Orsted képviselője elmondta, hogy a projekt már nem tűnik gazdaságilag ésszerűnek, annak ellenére, hogy a vállalat 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram egy előre meghatározott áron történő értékesítését.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű ágazata az utóbbi években egyre növekvő költségekkel néz szembe, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonsági és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy „felismerik, milyen hatással van a globálisan magas infláció és az ellátási láncok korlátozása az iparra Európa-szerte.” Fontos megjegyezni, hogy a Hornsea 4 leállítása már a második jelentős tengeri projekt lemondása a közelmúltban. A svéd Vattenfall cég 2023 júliusában szintén felfüggesztette egy 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a növekvő költségek miatt. Ez a projekt végül a német RWE energiaipari vállalat kezébe került, amely kijelentette, hogy folytatni kívánja a fejlesztést.
Az offshore fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia célkitűzéseinek megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi „küldetése” közé tartozik. Jelenleg az ország áramának kicsit több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza forrásokból származik, míg a kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje. A megvalósításhoz az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélerőmű kapacitását, és meg kell dupláznia a nap- és szárazföldi szélerőművek mennyiségét a rendszerben. Az Aurora Energy becslései szerint jelentős fejlesztésekre is szükség lesz az elektromos hálózaton, beleértve 620 mérföld új energiaellátó vonalat, valamint alállomásokat és egyéb berendezéseket.
A helyi közösségek sok esetben ellenállnak a nagyobb energia-infrastruktúrák kialakításának közvetlen közelükben. Egyes iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reformpárt tagjai is azt állítják, hogy a 2030-as cél elérésére nincs reális esély. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági szakpolitikájának professzora régóta hangoztatja, hogy a szükséges infrastruktúra kiépítése a kitűzött időkereten belül szinte lehetetlen feladat. „Ha nem sikerül teljesíteni egy nagyon rövid távú célt, az maximalizálni fogja a megvalósítás költségeit” – figyelmeztetett.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a célkitűzés „nagyon nehéz” lesz, de szerinte „herkulesi erőfeszítéssel” elérhető. Ed Miliband energiaügyi miniszter is hangsúlyozta, hogy a terv ambiciózus és ellentmondásos, de elengedhetetlen a költségek csökkentéséhez, a klímaválság kezeléséhez és az energiaellátás biztonságának megteremtéséhez. A kormány arra számít, hogy együtt fog dolgozni az Orsted céggel a Hornsea 4 projekt „újraindításán”, és továbbra is hisz abban, hogy a tiszta energia küldetése megvalósítható. A szóvivő kiemelte, hogy „erős projektcsővezeték áll rendelkezésre a tiszta energia 2030-as céljának eléréséhez, és küldetésorientált megközelítésünk biztosítja, hogy navigálni tudjunk a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések között a céljaink elérése érdekében.”

