Űrből figyelik a tudósok a mikroszkopikus tengeri élőlényeket

A tudósok új kutatási erőfeszítései révén a tengervíz színében észlelhető apró eltérések lehetővé teszik, hogy a szakértők a világűrből számolják meg az Antarktiszon élő apró, de rendkívül fontos tengeri lényeket. A kutatás középpontjában az Antarktiszi krill áll, amely csupán néhány centiméter hosszú, ám a Föld egyik leggyakoribb és legfontosabb állata. Az óceán vadon élő állatai – köztük bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak – mind táplálkoznak ezekkel a kicsi lényekkel. Azonban a védelmi tudósok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet ezekre a populációkra, és új módszerek kidolgozására van szükség a krill nyomon követésére.

Rod Downie, a WWF-UK vadon élő állatokkal foglalkozó jótékonysági szervezet fő sarkvidéki tanácsadója megjegyezte, hogy az Antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Ezek apró, elhanyagolt hősök, akik hihetetlen tengeri életet táplálnak, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta Downie. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki a műholdak használatára, hogy megállapítsák, mennyi krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs az, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el – ez pedig attól függ, hogy hány krill úszik benne.

Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrég tért vissza Antarktiszról, ahol krillt gyűjtött, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillt, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Aztán hozzáadunk még egy krillt, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krill sűrűségének színváltozást okozó hatásának pontos elemzése lehetővé teszi, hogy műholdakról készítsenek felvételeket a krill populációról, így a világűrből figyelhetik a populációt.

A krill táplálékként szolgál a Föld legnagyobb állatai számára, például a hatalmas bálnák számára, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy táplálkozhassanak velük. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, része egy pozitív ciklusnak: a bálnák krillt esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényeket táplál, amelyek a tengeri jégben élnek, és ezek a növények a globális felmelegedés során a szén-dioxidot is elnyelik. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a klímaváltozást ellensúlyozó tengeri növényeket.

A globális felmelegedés azonban emeli az óceán hőmérsékletét, ami miatt a védelmi tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megzavarodhat, és a krill sebezhetővé válhat. Downie hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kell kezelni a halászatot, és védeni kell a krill élőhelyeit egy tengeri védett területek hálózatán belül. [Ez a projekt] új eszközt adhat a kezünkbe, amely segít a létfontosságú fajok nyomon követésében és védelmében.”

A kutatók elkötelezettek amellett, hogy a jövőben a műholdak segítségével folyamatosan nyomon követhessék a krill populációt, így a tengeri ökoszisztémák egészsége érdekében hatékonyabb védelmi intézkedéseket hozhatnak. Az Antarktiszi krill védelme nemcsak ezen apró lények megőrzéséről szól, hanem a tengeri élet teljes ökoszisztémájának fenntartásáról, amely kulcsszerepet játszik a Föld klímájának stabilitásában is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo