A mesterséges intelligencia szerzői jogi vitája továbbra is megoldatlan

Az utóbbi időszakban a mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog kérdései körüli viták egyre hevesebbé váltak, és most a brit Lordok Háza elé kerülnek, ahol a helyzet megoldása egyelőre távolinak tűnik. A kormány és a kreatív ipar prominens képviselői között kialakult konfliktus nemcsak technikai, hanem alapvetően emberi kérdésekről is szól: a munkahelyek védelméről és a kreativitás megőrzéséről. Az eddigi fejlemények azt mutatják, hogy egyik fél sem hajlandó engedni, sőt, a kormány ellenzőinek támogatottsága folyamatosan nő.

A vita középpontjában az a kérdés áll, hogy miként lehetne a legjobban egyensúlyozni a technológiai és a kreatív szektor igényei között. A kormány által benyújtott, adatok felhasználásáról és hozzáféréséről szóló törvényjavaslat célja, hogy az MI fejlesztők szabad hozzáférést kapjanak a kreatív tartalmakhoz, amennyiben azok tulajdonosai nem döntöttek másként. E javaslat azonban ellentmondásos, hiszen a Lordok Háza körüli közel 300 tagja nem támogatja a törvényjavaslat jelenlegi formáját. Ők azt szeretnék, ha az MI cégeknek kötelező lenne nyilvánosságra hozniuk, hogy mely szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat használnak az eszközeik képzésére, és így lehetőséget kapnának a licencelésre.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a törvényjavaslat támogatói között található Sir Nick Clegg, a Meta egykori globális ügyekért felelős elnöke, aki úgy véli, hogy ha a kormány kötelezővé tenné a szerzői jogi tulajdonosok engedélyének megszerzését, az „megölné az MI ipart az Egyesült Királyságban”. Ezzel szemben a törvényjavaslat ellenzői, például Beeban Kidron bárónő, aki filmes rendezőként ismert, azt hangoztatják, hogy a kormány ezzel a lépéssel a brit kreatív ipart, amely 124 milliárd fontot ér, veszélyezteti. Kidron bárónő módosítást javasolt, amely előírná, hogy a Technológiai Titkár, Peter Kyle, három hónappal a törvény hatályba lépése után számoljon be a kreatív iparra gyakorolt hatásáról.

A helyzet bonyolultságát tovább fokozza, hogy a brit jogalkotás hagyományosan lassú és körülményes folyamat. Kyle azt is megjegyezte, hogy a szerzői jogi törvények valaha „nagyon világosak” voltak, de mostanra „nem felelnek meg a célnak”. A tudományos, innovációs és technológiai minisztérium hangsúlyozta, hogy széleskörű konzultációt folytatnak a kérdésekről, és nem kívánják módosítani a törvényjavaslatot, amíg nem biztosak abban, hogy az a kreatívok érdekeit szolgálja.

Amennyiben a Lordok Háza és a Képviselőház közötti ping-pong folytatódik, az a törvényjavaslat teljes elkaszálásához vezethet, ami számos más fontos elemet is érintene, hiszen a javaslat része a gyászoló szülők jogainak védelme, a betegadatok megosztásának egyszerűsítése, és még a brit infrastruktúra 3D-s térképezése is.

A vita gyökerei a mesterséges intelligencia korai fejlődéséhez nyúlnak vissza, amikor az MI fejlesztők hatalmas mennyiségű tartalmat gyűjtöttek be az internetről, érvelve azzal, hogy ezek már a közkincs részei. Ezek a nagy technológiai cégek, főleg az Egyesült Államokból, nem fizettek semmit a begyűjtött tartalomért, majd ezt az adatot felhasználva képezték azokat az MI eszközöket, amelyek ma már milliók által használtak, hogy szöveget írjanak, képeket és videókat készítsenek másodpercek alatt. A legújabb trendek között szerepelnek az olyan MI által generált képek, amelyek a japán Studio Ghibli stílusát idézik, holott a stúdió alapítója az MI használatát „az élet sértésének” nevezte.

A kreatív ipar nagy nevei, mint Elton John és Paul McCartney, szintén az ellenállás élére álltak, arra figyelmeztetve, hogy a szerzői jogok megsértése, a munkájuk engedély nélküli felhasználása lopásnak számít, és hogy az MI eszközök miatt a művészek munkalehetőségei csökkennek. Elton John a BBC-nek adott interjújában kifejtette, hogy a kormány „megfosztja a fiatalokat örökségüktől és jövedelmüktől”, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy ha az Egyesült Királyságban túl szigorúvá válnak a szabályozások, az MI cégek a világ más részein keresnek majd alternatívát, elvonva ezzel a szükséges befektetéseket és munkahelyeket. A helyzet tehát bonyolult és ellentmondásos, két olyan álláspont ütközik, amely nem tűnik kompromisszumnak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyrgv2n190o