Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

A közelmúltban különleges esemény zajlott, amely a tudományos közösség figyelmét világszerte felkeltette: az első holdi kőzetminták érkeztek meg az Egyesült Királyságba közel öt évtized után. Ezeket a ritka mintákat Kínától kapták kölcsön, és a Milton Keynes-i magas biztonságú létesítmény egyik széfjében őrzik őket. A minták vizsgálatát Professor Mahesh Anand vezeti, aki az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférést kapott ehhez a rendkívül értékes anyaghoz, amit ő „aranyport” is felülmúló kincsként jellemez.

A holdi por és kőzetminták elemzésével a kutatók fontos kérdésekre keresnek válaszokat, például arra, hogy miként alakult ki a Hold, és hogyan nézett ki a Föld korai időszakában. A kutatók szerint a holdi porban található nyomok segíthetnek megerősíteni azt a tudományos elméletet, amely szerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

Ezeket a mintákat a kínai Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötték össze 2020-ban, amikor is a küldetés a Mons Rümker nevű vulkáni területre landolt. A robotkar segítségével mintegy 2 kilogrammnyi anyagot gyűjtöttek össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, amely végül belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a szovjet küldetés óta, amely 1976-ban zajlott, és ezzel Kína a világűr új versenyében vezető pozíciót szerzett.

A nemzetközi tudományos közösség érdekében Kína most először engedélyezte, hogy hét nemzetközi kutató hozzáférjen ezekhez a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések megtételét. Professor Anand a közelmúltban Pekingben egy ünnepélyes esemény keretében vette át a mintákat, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. Az esemény lenyűgöző volt, és Anand megjegyezte, hogy Kína jelentős lépéseket tett a világűr kutatásában, míg az Egyesült Királyság és más országok lemaradtak a befektetések terén.

A minták legszigorúbb biztonsági előírások mellett érkeztek, így Professor Anand a lehető legbiztonságosabb módon, a kézipoggyászában hozta haza őket. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a csapat különleges előírásokat követett, hogy elkerüljék a szennyeződéseket. Az ilyen típusú kutatásoknál rendkívül fontos, hogy a Földön található anyag ne keveredjen a holdi porral, mivel ez tönkreteheti az elemzéseket.

A laboratóriumban található széfek előtt Professor Anand óvatosan kinyitott egyet, és előhúzott egy ziplock tasakot, amely három kis üveget tartalmazott. Mindezekben a holdi por egy-egy kis részlete található, összesen 60 milligrammnyi anyag, ami elsőre talán nem tűnik soknak, de Anand hangsúlyozta, hogy a kis mennyiség is elegendő lehet ahhoz, hogy évekig fáradhatatlanul dolgozhassanak rajta.

Kay Knight technikus, aki már 36 éve dolgozik kőzetminták vágásával és őrlésével, szintén izgatottan várja, hogy először dolgozhasson holdi anyaggal. A minták elkészítése után további laboratóriumokba kerülnek, ahol különböző technológiák segítségével vizsgálják őket. Az egyik laborban található berendezés képes akár 1400 Celsius-fokra is felmelegíteni a port, hogy kinyerjék a szén-dioxidot, nitrogént és nemesgázokat.

A kutatócsoportnak egy éve van arra, hogy befejezze munkáját, és valószínű, hogy a vizsgálatok végén a minták egy része el fog veszni, hiszen az elemzések során elkerülhetetlenül megsemmisülnek. Kína azóta is folytatta a holdi kutatásokat, és a közeljövőben újabb minták várhatóak a Chang’e 6 küldetés keretében, amely a Hold másik oldaláról hoz vissza anyagokat. Professor Anand reméli, hogy ez a kezdeményezés hosszú távú együttműködéshez vezet Kína és a nemzetközi tudósok között, hiszen sokan közülük a Apollo missziók mintáin dolgozták ki a karrierjüket.

Ez a tudományos együttműködés új lehetőségeket nyithat meg a világűr kutatásában, és elengedhetetlen a jövőbeni felfedezések szempontjából. A holdi kutatások iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, és a tudósok remélik, hogy a jövőben számos új titkot fedhetnek fel a Holdról és annak kialakulásáról.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo