A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra aktiválják magukat, előkeresik a jól ismert narancssárga mellényeiket és felszerelik a hangosbeszélőiket. Ez a rutinszerű előkészület nem új számukra, hiszen három év alatt számos különböző formájú akcióval, például levesek dobálásával, kukoricaszárítási festékkel való fújással és utak blokkolásával váltak az Egyesült Királyság egyik legmegosztóbb kampánycsoportjává. Szombaton várhatóan több száz aktivista gyűlik össze London központjában. Azonban a mostani JSO megmozdulás nagyon különbözik az eddigiektől. Egyrészt a rendezvény létezése nem titok, másrészt valószínűleg nem fognak olyan tömeges zűrzavart okozni, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó protestálásuk. A JSO hivatalosan bejelentette, hogy „felakasztják a fényvisszaverő mellényeket” és véget vetnek a polgári engedetlenség kampányának. A csoport álláspontja szerint megnyerték harcukat, hiszen a követelésük – hogy ne legyenek új olaj- és gázlicencek – a kormány politikájává vált. Magánbeszélgetések során a JSO tagjai azonban elismerik, hogy a zavaró tüntetések ellen bevezetett szigorú új jogi hatalom szinte lehetetlenné tette, hogy hasonló csoportok működjenek.

Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, a szombati rendezvényt „örömteli ünneplésnek” nevezi. „Hihetetlen dolgokat értünk el együtt, rengeteg bizalmat fektettünk egymásba” – mondja. De nem ők az egyetlenek, akik ünnepelni fognak. Sok ezer autós, akit feltartottak, a nagy műalkotásokra irányuló támadások miatt felháborodott művészetkedvelő, valamint a sport- és színházlátogatók is örömmel fogadják a JSO távozását. A rendőrség is hasonlóan vélekedik, mivel a JSO tüntetéseinek felügyelete több ezer óra rendőri munkaidőt igényelt és milliókba került. A londoni rendőrség tavaly azt nyilatkozta, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.

A JSO megszűnése azonban nagy kérdéseket vet fel, például azt, hogy valóban véget ért-e a zavaró klímaprotestálás az Egyesült Királyságban, vagy a csoport földalatti működése új, még zűrzavarosabb akciókat szülhet. Emellett felmerül a stratégiai kérdés is. Annak ellenére, hogy a közvélemény széleskörű aggodalommal tekint a Föld jövőjére, sokan ellenségesen viszonyultak a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klímavédelem a hasonló helyzeteket a jövőben?

A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozzanak. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak; erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett arra, hogy letartóztassák őket. Olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott a M25-ös autópálya forgalmának megzavarására irányuló tervek miatt, fontosnak tartották, hogy látható legyen a büntetés, mint a nyilvánosság érdeklődésének része. A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a ellenséges média fedett fel, több hatalmat követelt a „zöld bolondok”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és más demonstrálók megállítására.

Az utóbbi években a rendőrségi hatalom jelentősen megnőtt, különösen a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény révén, amely „szándékosan vagy gondatlanul közérdeket sértő” bűncselekménnyé nyilvánította a közérdeket zavaró cselekedeteket. A jogi keretek szigorítása miatt most már akár egy potenciálisan zavaró akció tervezése is jelentős börtönbüntetést vonhat maga után. A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség hatáskörét a demonstrációk kezelésére, új bűncselekményeket vezetett be, mint például az „objektumokhoz való rögzítés” és a jelentős zűrzavart okozó alagútásás.

A JSO végének bejelentése tehát nemcsak a csoport számára jelentős, hanem a klímavédelem jövőjére nézve is alapvető kérdéseket vet fel. A JSO példája arra késztette a klímavédelmi mozgalom tagjait, hogy átgondolják a jövőbeli stratégiájukat. Míg a JSO akciói széles körű figyelmet kaptak, sokan úgy vélik, hogy a valódi változások eléréséhez más, békésebb módszerekre van szükség. Az újonnan alapított Climate Majority Project célja, hogy non-disruptív módszerekkel építse a támogatást a klímavédelem érdekében, és a közvélemény figyelmét a szélsőséges időjárás helyi hatásaira irányítsa.

Az aktivisták tehát új utakat keresnek, de a lényeg, hogy a klímaváltozás elleni harc nem érhet véget. A JSO öröksége pedig arra figyelmeztet, hogy a jövőbeli akcióknak milyen formát kell ölteniük, hogy valódi és tartós változást érjenek el.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo