Apple megerősíti India gyárépítési reményeit, de egy amerikai-kínai megállapodás mindent keresztülhúzhat

India az utóbbi időszakban egyre közelebb került ahhoz az álomhoz, hogy a világ gyárává váljon, azonban nemrégiben Washington és Peking bejelentette a kereskedelmi kapcsolataink „újraindítását”, ami megakaszthatja Delhi ambícióit, hogy Kínát helyettesítse a globális gyártási központ szerepében. A múlt héten Donald Trump bejelentette, hogy Kína ellen bevezetett vámok drámaian csökkentek – 145%-ról 30%-ra, míg Indiára 27% vonatkozik. Ez a változás azt jelzi, hogy a gyártási befektetések, amelyek Kínából Indiába irányultak, vagy „megállhatnak”, vagy akár „visszafordulhatnak” – mondta Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) elemzője. Szerinte India alacsony költségű összeszerelő vonalai talán fennmaradhatnak, de a hozzáadott érték növekedése veszélyben van.

Ez a hangulatváltás éles ellentétben áll a múlt hónapi örömmel, amikor az Apple jelezte, hogy az Egyesült Államokba szánt iPhone-ok többségét Kínából Indiába helyezheti át. Ez a lépés még mindig megtörténhet, annak ellenére, hogy Trump elmondta Tim Cooknak, az Apple vezérigazgatójának, hogy ne építsenek Indiában, mert az „a világ egyik legmagasabb vámú országai közé tartozik”. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza úgy véli, hogy India jól helyezkedik el ahhoz, hogy alternatívát nyújtson Kínának az Egyesült Államok számára, különösen a közeljövőben. Megjegyezte, hogy India exportjainak 40%-a hasonló termékeket tartalmaz, mint amilyeneket Kína exportál.

Korai jelek mutatkoznak arra, hogy az indiai exportőrök már most is próbálják pótolni a kínai gyártók által hagyott űrt. Az indiai gyártók körében végzett legújabb felmérés szerint az új exportmegrendelések 14 éves csúcsra emelkedtek. A Nomura, egy japán brókház, szintén a kereskedelem elterelődésének és a szállítási láncok áthelyeződésének növekvő bizonyítékaira mutatott rá, különösen az alacsony és közepes technológiájú gyártás területén, például az elektronikai eszközök, textíliák és játékok szegmensében.

Bár egyes elemzők úgy vélik, hogy a Washington és Peking közötti kereskedelmi „újraindítás” ellenére a Kína és az Egyesült Államok közötti stratégiai leválás hosszú távon India számára kedvező lehet, a helyzetet árnyalja, hogy a Modi-kormány nagyobb hajlandóságot mutat a külföldi cégek előtt való megnyitásra a korábbi védővám politikák után. India és az Egyesült Államok kereskedelmi megállapodást is tárgyal, amely kedvező helyzetbe hozhatja Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságát a „Kína-exodus” során, amikor a globális cégek a szállítási láncok diverzifikálása érdekében áthelyezik működésüket.

India nemrégiben kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, amely éles vámcsökkentéseket tartalmazott védett szektorokban, például a whiskey és az autók esetében. Ez betekintést nyújt abba, hogy milyen engedményeket kínálhat Delhi Trumpnak az India és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások során. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a helyzet optimizmusa több okból is korlátozott. Egyrészt Kína újra versenyben van, másrészt a vállalatok nem zárják ki más ázsiai versenytársakat sem, mint például Vietnámot, amely továbbra is vonzó lehetőség.

A Nomura közgazdászai figyelmeztetnek, hogy India számára, hogy kihasználja ezt a lehetőséget, komoly üzleti környezetjavító reformokat kell végrehajtania. A nehézkes üzleti környezet régóta frusztrálja a külföldi befektetőket, és megakasztotta India gyártási növekedését, mivel a hazai össztermék (GDP) részesedése évtizedek óta körülbelül 15%-on stagnál. A Modi-kormány törekvései, mint például a Termeléshez Kötött Ösztönző (PLI) program, eddig csak korlátozott sikert hoztak a szám növelésében.

A Niti Aayog, a kormány gondolkodó testülete is elismerte, hogy India „korlátozott sikereket” ért el a Kínából áthelyezett befektetések vonzásában. Megjegyezték, hogy az olcsóbb munkaerő, az egyszerűbb adótörvények, az alacsonyabb vámok és a proaktív szabadkereskedelmi megállapodások segítették olyan országok, mint Vietnám, Thaiföld, Kambodzsa és Malajzia exportjának bővülését, míg India lemaradt.

További aggasztó tényező, hogy India továbbra is Kínától függ a nyersanyagok és alkatrészek tekintetében, amelyek például az iPhone-okhoz szükségesek, ami korlátozza Delhi képességét a szállítási láncok áthelyeződésének teljes kihasználására. Srivastava szerint India bevételei az iPhone-ok gyártásából csak akkor növekedhetnek, ha a telefonok nagyobb részét helyben állítják elő. Jelenleg az Apple az Egyesült Államokban eladott iPhone-onként több mint 450 dollárt keres, míg India kevesebb mint 25 dollárt kap, még ha az 1000 dolláros ár teljes összegét indiai exportként is számolják.

Ezek az összeszerelő vonalak nem is biztos, hogy magas minőségű munkahelyeket teremtenek, mondja a GTRI. A Nokia például 2007-ben gyárat alapított Chennaiban, ahol a beszállítók is megtelepedtek, míg a mai okostelefon-gyártók többsége alkatrészeket importál, és alacsonyabb vámokat kérnek ahelyett, hogy helyi beszállítói láncokat építenének ki.

Végül, aggodalomra ad okot, hogy a kínai exportőrök India felhasználásával próbálhatják átirányítani termékeiket az Egyesült Államokba. India nem tűnik ellenségesnek ezzel az ötlettel szemben, annak ellenére, hogy ez kockázatos. Az ország vezető gazdasági tanácsadója tavaly azt mondta, hogy Indiának több kínai vállalatot kellene vonzania, hogy exportorientált gyárakat létesítsenek, ezzel erősítve a gyártási szektort – ami egyértelműen elismerése annak, hogy a hazai iparpolitikák nem hozták meg a kívánt eredményeket.

Mindezek alapján látható, hogy az olyan figyelemfelkeltő bejelentések, mint az Apple esetében, ellenére India még mindig messze van attól, hogy valóra váltsa gyárvá vált álmait. Srivastava arra figyelmeztetett, hogy csökkenteni kell a termelési költségeket, javítani a logisztikát és biztosítani a jogi kiszámíthatóságot. „Legyünk világosak. Ez az Egyesült Államok és Kína közötti újraindítás nem hosszú távú megoldás, hanem kárenyhítés” – hangsúlyozta. India hosszú távon kell, hogy gondolkodjon, különben kockáztatja

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cly34p1jwvgo