
Elpusztíthat egy hatalmas vulkánkitörés egy álomszép görög szigetet?
Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely a világ egyik legismertebb turisztikai célpontjává vált, nem csupán a festői tájairól és a fehér falú falvairól híres, hanem a föld alatt rejtőző vulkáni tevékenységről is. A sziget emblematikus krátere, amelyet egy óriási ősi kitörés hozott létre, most a tudósok figyelmének középpontjába került. Az utóbbi időszakban történt földrengések miatt, amelyek több ezer embert kényszerítettek elmenekülni, a vulkánok aktivitása újra aktuális kérdéssé vált. A British Royal Research Ship, a Discovery fedélzetén töltött nap alatt a BBC News tudósítói olyan információkhoz jutottak, amelyek segíthetnek megérteni, milyen kockázatokkal járhat a közeljövő vulkáni kitörése.
A sziget alatt lévő geológiai aktivitás, amelyet két tektonikus lemez mozgása táplál, komoly veszélyt jelenthet. Prof. Isobel Yeo, a brit National Oceanography Centre vulkánkutatója vezeti a missziót, amelynek célja a helyi vulkánok, elsősorban a Santorini calderájának és a Kolombo vulkánnak a vizsgálata. Isobel hangsúlyozza, hogy míg a világ vulkánjainak kétharmada víz alatt található, ezeknek a vulkánoknak a monitorozása rendkívül korlátozott. „A láthatatlanság miatt hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a veszélyt” – mondja, miközben a hajón egy robotot készítenek elő a víz alatti kutatásokhoz.
A Santorini legutóbbi kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben már tapasztaltak egy aktívabb időszakot, amikor a magma a vulkán kamráiba áramlott. Isobel figyelmeztet arra, hogy a víz alatti vulkánok rendkívül nagy és pusztító kitörésekre képesek, és ha a múltbeli kisebb kitörésekhez vagy a vulkán biztonságosnak tűnő működéséhez szokunk, könnyen tévútra léphetünk. Az utolsó néhány év felfedezései, mint például a Hunga Tunga 2022-es kitörése, emlékeztetnek bennünket arra, hogy a vulkáni tevékenység nemcsak helyi, hanem globális hatásokat is kiválthat.
A kutatók célja, hogy megértsék, hogyan keveredik a tengervíz a magma alatt, és hogy a vulkán aktivitása hogyan befolyásolható a hidrotermális rendszerek által. A Discovery hajó fedélzetén a tudósok 12 órás műszakokban dolgoznak, hogy minél több adatot gyűjtsenek. A víz alatti robot, amely olyan nagy, mint egy autó, a tengerfenéken gyűjt folyadékokat és gázokat, hogy feltérképezze a vulkáni aktivitást. Isobel és csapata rendkívül izgalmasnak tartja a kutatást, mivel a vulkáni kőzetek története rengeteg információt hordoz a vulkán belső működéséről.
A kutatás során a tudósok olyan adatokat gyűjtenek, amelyek segíthetnek a görög kormány katasztrófaelhárító ügynökségének abban, hogy felkészüljenek egy esetleges kitörésre. Prof. Paraskevi Nomikou, aki a helyi kormányzati csoport tagja, hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú kutatások nemcsak a tudomány számára fontosak, hanem a helyi lakosok biztonságát is szolgálják. Az emberek tájékoztatása arról, hogy milyen aktívak a vulkánok, segíthet abban, hogy a közösség felkészüljön a jövőbeli eseményekre.
A Santorini lakói, akik a turizmusból élnek, érezhetően aggasztják a legutóbbi földrengések hatásait, amelyek miatt sokan elhagyták a szigetet. Az egyik helyi fényképész, Eva Rendl is tapasztalta a lemondásokat, mivel az ő munkái is csökkentek a turisták visszavonulása miatt. A helyi üzletek forgalma csökkent, és sokan aggasztják a vulkáni aktivitás, amely közvetlenül befolyásolja a sziget jövőjét.
Bár a Santorini földrajzi elhelyezkedése és vulkáni múltja mindennapi életüket befolyásolja, a sziget továbbra is népszerű turisztikai célpont marad. Az emberek, akik a sziget romantikus szépségére vágyakoznak, mint például egy friss házas pár, aki a vulkán közelében szeretett volna esküdni, nem riadnak vissza a vulkáni kockázatoktól. Santorini bűvöletében sokan keresnek menedéket, és a tudósok munkája segíthet abban, hogy a látogatók biztonságban érezzék magukat, miközben élvezik a sziget csodáit. A kutatások eredményei nemcsak a tudomány számára fontosak, hanem a turisták és a helyi lakosok számára is, akik a jövőbeli vulkáni eseményekkel szemben keresnek megerősítést és biztonságot.
