Hírek,  Műszaki

Óriás tintahal látványos felvétele a tenger mélyéből

Egy óriás tintahal élőhelyén való első alkalommal történő megfigyelése világszerte felkeltette a tudományos közösség figyelmét, hiszen a fajt 100 évvel ezelőtt fedezték fel. Az újabb felvétel egy 30 centiméteres (11,8 hüvelyk) fiatal egyedet örökített meg, amelyet 600 méteres (1968 láb) mélységben, a Dél-Sandwich-szigetek közelében rögzítettek. A felvételt a Essexi Egyetem tudósainak egy csoportja készítette, akik egy 35 napos expedíció keretében új tengeri életformák után kutattak. Az óriás tintahal a Föld legnagyobb gerinctelen állata, amely akár 7 méter (23 láb) hosszúra és 500 kilogramm (1100 font) súlyúra is megnőhet. Érdekes, hogy az expedíció során készült felvételek éppen az óriás tintahal felfedezésének 100. évfordulójára esnek.

A Schmidt Ocean Institute Falkor (too) hajójának legénysége egy távirányítású járművet használt a tintahal észlelésére. Michelle Taylor, az Essexi Egyetem fő tudósa elmondta, hogy a csapat kezdetben nem volt biztos abban, hogy pontosan milyen élőlényről van szó, azonban a tintahal szépsége és különlegessége miatt úgy döntöttek, hogy rögzítik a felvételt. A felvételt később Kat Bolstad doktor is ellenőrizte, aki hozzátette, hogy a korábbi tintahal találkozások legtöbbször csak a bálnák és tengeri madarak gyomrában található maradványok formájában történtek. „Izgalmas látni az első in situ felvételt egy fiatal óriás tintahalon, és megható tudni, hogy nekik fogalmuk sincs arról, hogy az emberek léteznek” – nyilatkozta Bolstad.

A tudósok jelenleg nagyon keveset tudnak az óriás tintahal életciklusáról, de azt megfigyelték, hogy a fiatal egyedek átlátszó megjelenése idővel eltűnik. A faj másik megkülönböztető jellemzője, hogy a nyolc karjuk közepén kampók találhatók. Bár korábban már filmeztek elpusztult felnőtt példányokat, élő egyedeket még soha nem láttak ilyen mélységben. A Természettudományi Múzeum már jelezte, hogy nehéz megbecsülni az óriás tintahal globális populációját. 2022-ben az intézmény megjegyezte, hogy a megfigyelések hiánya miatt „még ma is az óriási gerinctelenek a legenda és a valóság határvonalán egyensúlyoznak”.

A tudósok emellett januárban egy gleccserüveg tintahal felvételét is elkészítették, ami szintén először történt meg. „Két különböző tintahal első megfigyelése egymás utáni expedíciókon figyelemre méltó, és jól mutatja, mennyire keveset láttunk a déli óceán lenyűgöző lakóiból” – tette hozzá Jyotika Virmani, a Schmidt Ocean Institute ügyvezető igazgatója. „Ezek a felejthetetlen pillanatok folyamatosan emlékeztetnek bennünket arra, hogy az óceán tele van még felfedezésre váró titkokkal.”

A tengeri ökoszisztéma védelme érdekében a Dél-Angliában található Chichestertől Camber Sandsig terjedő területen is megkezdődtek a környezetjavító programok. Az angol partvidéken élő tengeri madarak számára alapvető fontosságú tápláléknak számító homokhalakat is érintő kutatások során kiderült, hogy az atlanti tőkehal az egyik olyan faj, amelyet túlhalásztak. A halakat egy projekt részeként engedik vissza a vízbe, amelynek célja a dél-nyugati tengeri élet tudatosítása. Maria Fasli professzor elmondta, hogy az Essexi Egyetem célja, hogy vezessen az AI forradalomban, ami újabb lépés a tudományos kutatás és a technológiai fejlődés határvonalán.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c99pg13yv32o

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük