Szovjet űrhajó zuhanása várható a Földre

A szovjet időkből származó űreszköz egy része várhatóan visszatér a Földre ezen a szombaton, miután több mint ötven éven keresztül keringett az űrben. A Kosmos 482 nevű űrhajót 1972-ben indították el, eredeti célja Vénusz felfedezése volt, azonban nem tudott elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és négy darabra szakadt, ahogy azt a NASA szakértői megállapították. Az egyik darab, amely valószínűleg a leszállóegység, visszatér a Föld légkörébe, és elképzelhető, hogy egy része megúszhatja a lángokba borulást.

Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül május 10-én, 09:16 BST körül fog megtörténni, bár ez az időpont órákra eltérhet. Sok kérdés merül fel a visszatérés körül, többek között az is, hogy hol landolhat az űrszemét, de ha a leszállóegység bármely része túlél, akkor a Föld 70%-át borító óceán miatt valószínűtlen, hogy jelentős károkat okozna. Stijn Lemmens, az ESA idősebb űrszemét-mitigation elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer, mint hogy eltalálja ez a darab”.

A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. Ezt az űreszközt úgy tervezték, hogy ellenálljon Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletével és nyomásának, ezért robusztus hőpajzsa és tartós szerkezete van. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy talán túlélheti a kontrollálatlan süllyedést a Föld légkörén keresztül. A leszállóegység eredetileg a Vénuszra való lassú süllyedésre tervezett ejtőernyő rendszere valószínűleg már régóta tönkrement a több mint ötven éves űrbeli tartózkodás miatt.

A földön élő emberekre gyakorolt kockázatot alacsonynak tartják, de a kapszula várható repülési pályája alapján a 51,7° északi és déli szélesség között bárhol landolhat, ami a lakott világ legnagyobb részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár Londontól egészen Dél-Amerika legdélebbi csücskéig is landolhat. Az ilyen kontrollálatlan űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmagyarázta, hogy az ember által készített tárgyak visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori jelenség, a nagyobb űreszközöknél heti rendszerességgel, míg a kisebbeknél naponta történik.

Az objektumok jellemzően elégnek a légkörben, mielőtt a földre érkeznek. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett szinte teljesen elégett. A Kosmos 482-t jelenleg nemzetközi űrügynökségek figyelik szoros figyelemmel. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket olyan módon kell megtervezni, hogy képesek legyenek biztonságosan eltávolítani magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérések révén. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel a lakott területekre gyakorolt hatás kockázatát, ezáltal védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatását”.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo