Fedezd fel az Északi-tengeri archívumot, ahol a világ nagy műveit őrzik

Magasan, az Északi-sarkkör fölött, a Svalbard-szigetcsoport található, amely félig úton helyezkedik el Norvégia szárazföldje és az Északi-sark között. A fagyos, hegyvidéki és távoli terület otthont ad több száz jegesmedvének és néhány ritkás településnek. Az egyik ilyen település Longyearbyen, a világ legészakibb városa, ahol egy régi szénbányában található az Arctic World Archive (AWA) – egy földalatti adattároló. Az ügyfelek fizetnek azért, hogy adataikat filmmel tárolják, és ezeket a titkos helyen, potenciálisan több száz évig megőrizzék. Rune Bjerkestrand, az alapító, aki vezet minket az archívumba, így fogalmaz: „Ez egy hely, ahol biztosítani tudjuk, hogy az információk túléljék a technológiai elavulást, az időt és az öregedést. Ez a küldetésünk.” A sötét folyosón haladva, fejünkre kapcsolt lámpákkal, 300 métert mentünk be a hegyoldalba, míg elértük az archívum fém ajtaját.

A tárolóban egy szállítókonténer áll, amely ezüst csomagokkal van tele, mindegyikben filmtekercsek találhatók, amelyekre az adatok kerültek. „Ez sok emlék, sok örökség” – mondja Bjerkestrand. „Bármilyen digitalizált műalkotás, irodalom, zene, mozgókép, mind itt van.” Az archívum nyolc éve történt megnyitása óta több mint 100 adatbetét érkezett intézményektől, vállalatoktól és magánszemélyektől, több mint 30 országból. A digitalizált tárgyak között találhatóak a Taj Mahal 3D-s szkennelései és modelljei, régi kéziratok a Vatikáni Könyvtárból, űrből készült műholdas megfigyelések a Földről, valamint Edvard Munch híres festménye, a Sikoly. Az AWA kereskedelmi vállalkozás, amely a norvég Piql adattartó cég technológiájára támaszkodik, amelynek vezetője szintén Bjerkestrand.

Az archívum koncepcióját a Global Seed Vault ihlette, amely szintén a közelben található, és ahol a növényfajták megőrzésére szolgáló magbank működik, lehetővé téve, hogy a növények katasztrófák után újra előkerüljenek. Bjerkestrand elmondta: „Ma sok kockázat fenyegeti az információkat és az adatokat. Ott van a terrorizmus, a háborúk és a kibertámadók.” Véleménye szerint Svalbard tökéletes hely egy biztonságos adattároló létesítmény számára. „Messze van mindentől! Messze a háborúktól, válságoktól, terrorizmustól, katasztrófáktól. Mi lehetne biztonságosabb!” A föld alatt sötét, száraz és hűvös van, a hőmérséklet egész évben nulla fok alatt marad; ezek a körülmények ideálisak a filmek védelmére évszázadokig. Ha a globális felmelegedés miatt a vastag arktikus permafroszt megolvad, a tároló még mindig elég robusztus ahhoz, hogy megőrizze a tartalmát.

A kamra hátsó részében egy másik nagy fém doboz található, amely a GitHub Code Vault-ját tartalmazza. A szoftverfejlesztő itt százmilliónyi forráskódot archívált, amely a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapját képezi. A programozási nyelvek, mesterséges intelligencia eszközök és a platformjukon található összes aktív nyilvános adattár is itt van tárolva. Kyle Daigle, a GitHub ügyvezető igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy rendkívül fontos az emberiség számára, hogy biztosítsa a szoftverek jövőjét, mivel ezek életünk szerves részévé váltak.

A Piql központjában Dél-Norvégiában az adatfájlokat fényérzékeny filmre kódolják. Alexey Mantsev, a vállalat idősebb termékfejlesztője így magyarázza: „Az adatok egy bit és byte sorozat.” Amikor a film áthalad a hengeren, a kliens adataiból származó bitek sorozatát képekké alakítják. Miután a képeket kifejlesztik, a feldolgozott film szürke színű, de közelebbről nézve apró QR-kódok tömegének tűnik. Az információ nem törölhető vagy módosítható, és könnyen visszanyerhető.

A hosszú távú tárolási módszerek egyik kulcsfontosságú kérdése, hogy az emberek megértik-e, mi került megőrzésre, és hogyan lehet azt visszanyerni évszázadokkal később. A Piql ezen is gondolkodott, ezért egy optikailag olvasható útmutatót is nyomtatnak a filmre. Minden nap több adatot használnak és generálnak, mint valaha, de a szakértők régóta figyelmeztetnek a potenciális „digitális sötét korszakra”, ahogy a technológiai fejlődés elavulttá teszi a korábbi szoftvereket és hardvereket. Ez azt jelentheti, hogy a most használt fájlok és formátumok hasonló sorsra juthatnak, mint a floppy lemezek és DVD meghajtók a múltban.

A világ legnagyobb gazdaságainak kereskedelmi háborújának enyhítésére irányuló jelek is megjelennek, ahogyan a legújabb hírekben a digitális tárolás jövője is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A világ legnagyobb adattároló archívuma évente három alkalommal fogad új betéteket, és a legutóbbi látogatáskor az őslakos nyelvek felvételét és Chopin kéziratait is elhelyezték a tárolóban. Christian Clauwers, aki a klímaváltozás által fenyegetett Csendes-óceáni szigeteket dokumentálja, szintén hozzáadta munkáit. Az adattárolás jövője tehát nemcsak technológiai, hanem kulturális és társadalmi szempontból is kulcsfontosságú, hogy az emberiség öröksége megmaradhasson a következő generációk számára.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vnyn17p57o