Az Egyesült Királyság jegybankja, a Bank of England, csütörtökön bejelentette, hogy csökkenti az alapkamatot 4,5%-ról 4,25%-ra, és Andrew Bailey, a bank kormányzója arra utalt, hogy a jövő hónapokban további csökkentések következhetnek. Bailey elmondta, hogy nem kíván előrejelzéseket tenni arról, mikor és mennyivel csökkenthetik a kamatokat, de a véleménye szerint a tendencia fokozatosan és óvatosan lefelé mutat. Az újabb kamatcsökkentés már a negyedik volt az elmúlt év során, és a Bank mérlegelte egy még nagyobb, 4%-ra való csökkentést is, mivel aggályok merültek fel afelől, hogy a globális kereskedelmi háború hatással lehet az Egyesült Királyság gazdasági növekedésére.
Bailey üdvözölte az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti vámügyi megállapodást, amely célja a kereskedelem fellendítése. Hangsúlyozta, hogy ez egy fontos jelzés, amely reményei szerint még sok hasonló megállapodás alapja lehet a jövőben. A brit kormány számára egy az Európai Unióval kötött kereskedelmi megállapodás is „kedvező” lenne. Bailey véleménye szerint szükség van egy kis „ébresztőre” a gazdasági rendszer számára, hogy emlékeztessen mindannyiunkat a kereskedelem fontosságára, és reméli, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint az Egyesült Királyság és India közötti megállapodások segítenek „újraépíteni a globális kereskedelmi rendszert”.
A legutóbbi kamatcsökkentés bejelentésekor a Bank hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi háború ugyan csökkentheti a gazdasági növekedést, de idővel alacsonyabb inflációt is eredményezhet az Egyesült Királyságban, mivel olyan országok, mint Kína, olcsó árukat próbálnak átcsoportosítani, amelyek eredetileg az Egyesült Államokba mentek volna. Bailey elmondta, hogy a kamatcsökkentések valószínűleg „fokozatosak és óvatosak” lesznek a jövőben, és a bank ülésének jegyzőkönyve azt mutatta, hogy a kamatmeghatározó bizottság tagjai megosztottak voltak a döntésben. A kilenc tagból öt szavazott a 4,25%-os csökkentésre, kettő a 4%-os csökkentésre, míg kettő nem támogatta a változtatást.
A Bank alapkamatának csökkentése közvetlen hatással van a kereskedelmi bankok és hitelezők által kínált kamatokra. Az utóbbi évek magasabb kamatszintje miatt az emberek többet fizettek a hitelekért, például jelzáloghitelekért és hitelkártyákért, de a megtakarítók is kedvezőbb hozamokhoz jutottak. Jelenleg a lakástulajdonosok több mint 80%-a rögzített kamatozású hitelek keretein belül működik, de a megújításkor a magasabb visszafizetési költségekkel szembesülhetnek. Azonban a jelzáloghitelek költségei az utóbbi időben csökkenni kezdtek, mivel a piacok és a hitelezők további kamatcsökkentéseket várnak az év során. A legfrissebb adatok szerint a két éves rögzített kamatozású jelzáloghitel átlagos kamata 5,14%, míg az ötéves szerződésé 5,08% volt.
Körülbelül 600,000 lakástulajdonos rendelkezik olyan jelzáloggal, amely a Bank kamatát követi, így a kamatcsökkentés hatása érezhető lesz a havi törlesztőrészletekben is. A tipikus követő kamatozású jelzáloggal rendelkező ügyfél körülbelül 29 fonttal csökkentheti havi törlesztőrészletét a legutóbbi csökkentés után – állította az UK Finance, a banki kereskedelmi szövetség. Vanda, egy lakástulajdonos, aki követő kamatozású jelzáloggal rendelkezik, elmondta a BBC-nek, hogy „nagyon jó kamatot” kapott, de korábban „meglepődött”, amikor a kamatok emelkedtek. „A csökkentés segítene, mert éppen elbocsátottak, így ez egy kicsit segítene. De nem hiszem, hogy valaha visszatérünk oda, ahol voltunk” – tette hozzá.
A kamatok a Bank fő eszközei a 2%-os inflációs cél elérésére. A legfrissebb brit inflációs adatok szerint a márciusi évfordulóra a termékek ára 2,6%-kal emelkedett. Azonban a várakozások szerint az infláció megugrik, miután április elején több háztartási számla, például az energia- és vízdíjak emelkedtek. A Bank „ideiglenes” 3,5%-ra számít az infláció emelkedésével az év során, ami a számlák növekedése miatt következik be, mielőtt a következő hónapokban a csökkenő olaj- és gázárak hatására visszaesne.
A kamatok emelésének elmélete az infláció kezelésére az, hogy ha a kölcsönzés drágábbá válik, akkor az emberek csökkentik a költéseiket, ami csökkenti az áruk iránti keresletet, és ezzel mérséklődnek az áremelkedések. Ugyanakkor ez egyensúlyi játék, mivel a magas kamatok károsíthatják a gazdaságot, mivel a vállalkozások elhalasztják a termelésbe és a munkaerőbe való befektetést. A Bank várakozásai szerint az Egyesült Királyság gazdasági növekedése az év első három hónapjában erősebb lesz, mint ahogy azt eredetileg előre jelezték, 0,6%-ot elérve, amit az amerikai vállalatok raktározása segített elő a Trump vámjainak életbe lépése előtt. A hivatalos adatok a következő héten várhatóak.
A növekedés ösztönzése üdvözlendő hír lenne a kormány számára, amelynek fő célja a gazdaság növelése, hogy javítsa az életszínvonalat. A kormány költségvetési döntése, amely a munkáltatók számára megnövelte a társadalombiztosítási járulékot, már életbe lépett, de a Bank szerint a járulékemelés hatása „eddig meglehetősen kicsi”, bár hozzátették, hogy az üzleti bizalom az utóbbi hónapokban csökkent. Sok cég a „várakozás és figyelés” stratégiáját alkalmazza, hogy lássa, hogyan alakul a brit gazdaság, mielőtt újra bővítésekbe és befektetésekbe kezdene. Rachel Reeves, a pénzügyminiszter elmondta, hogy a legújabb kamatcsökkentés „üdvözlendő hír”, de hozzátette: „Több teendőnk van, és tudom, hogy a családok továbbra is megélhetési költségekkel küzdenek.” Bailey hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság gazdasági növekedésében még sok tennivaló van: „Az utóbbi 15 évben a növekedési ütemek folyamatosan alacsonyabbak, mint amilyenek a pénzügyi válság előtt voltak.”
