Kaszálók szépségversenye projektzáró esemény
2015.10.02.

A Falu a városban rendezvényen díjazták szombaton a Pogány-havas Kistérségi Társulás által meghirdetett Kaszálók szépségversenye elnevezésű projekt nyerteseit. A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának keretében támogatott vetélkedőről Demeter László biológus, a szakmai zsűri egyik tagja elmondta, a projekttel a természeti értékekre szeretnék irányítani a figyelmet, hisz nemzetközi szinten kiemelkedő állat- és növényfajok élnek a székelyföldi kaszálókon.


A zsűrizés során három szempontot vettek figyelembe: a táj szépségét, a mezőgazdasági értékét és a kaszáló biodiverzitását. A zsűri tagjai a benevezett 22 gyerekkel közösen fedezték fel ezeket a területeket. A gyerekek rajzokat, fényképeket, leírásokat készítettek, ezeket összegyűjtve egy kiadványban jelentették meg.

Különdíjban részesült Miklós-Sántus Andrea Szépvízről és Bodori Henrietta Csíkborzsovából. A zsűri külön díjazta a csíki és a gyimesi kaszálókat, így harmadik díjban részesült a felsőloki Ambrus Eszterék, Csíkból pedig Mihály Ritáék Lucsos kaszálója. Második helyezett Tankó Norberték Járvárdipatakán levő kaszálója, valamint Balla Réka csíkdelnei kaszálója lett. Az első díjat Erős Izabelláék pálosi kaszálója és Tankó Anett Márta kerekkerti kaszálója kapta.

„Mindenki a saját területeit fedezze fel, ismerje meg minél jobban, ezeknek örüljünk, másoknak is mondjuk el élményeinket, és ha netán vendégeink jönnek máshonnan, mutassuk meg nekik" - biztatott Demeter László a díjkiosztó végén.


Péter Beáta
szekelyhon.ro

 

A Csíki-Hírlapban megjelent, Belekóstoltak a falusi életbe a városiak c. cikket teljes egészében az alábbi linkre kattintva olvashatják:
http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/ismet-belekostoltak-a-falusi-eletbe-a-varosiak

Az eseményről készült fotóalbumot megtekinthetik a kistérségi társulás Facebook oldalán:
https://www.facebook.com/PoganyHavasKistersegiTarsulas

 

 

Kaszálók „szépségversenye" 2015. 05.18.

Versenyt hirdet a Pogány-havas Kistérség: a hónap végéig várják azokat a jelentkezőket, akik megmutatnák egy általuk ismert kaszáló szépségét. Az újonnan induló programjuk által a Csíki-havasok Natura 2000-es természetvédelmi terület értékességére hívnák fel a figyelmet.
 
A nevezési lap ide kattintva tölthető le!

 

Sajtótájékoztató. Fotó: Veres Nándor

 

A Kaszálók szépségversenye elnevezésű programját ismertette a Pogány-havas Kistérség. A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának keretében támogatott vetélkedő május 15. és szeptember 30. között zajlik. Biró Róbert projektmenedzser kifejtette, a program lényege, hogy a kaszálókon keresztül felhívják a figyelmet a Csíki-havasok Natura 2000-es természetvédelmi terület fontosságára, értékességére, gazdasági és természeti szempontból. Május végéig elsősorban a térségi iskolák diákjainak jelentkezését várják - mivel úgy gondolják, a gyermekek által a szülőket, nagyszülőket is könnyebb aktiválni -, ugyanakkor felnőttektől is elfogadják a jelentkezési íveket - részletezte Biró.
 
A háromtagú szakmai zsűri a „benevezett" kaszálók közül kiválaszt 20-at, amelyeket július 15-éig felkeresnek a benevezővel együtt. Azokon a terepszemléken készítenek egy leírást a kaszálóról tájképi szépség, gazdasági érték és fajösszetétel figyelembe vételével. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva kiválasztják a legszebb, legértékesebb kaszálókat, és szeptember 26-án a Falu a városban program keretében díjazzák is - azt a napot a Natura 2000-es terület napjává nyilvánítják. Szeptember 15-éig egy kiadványt készítenek a húsz kaszálóról és kiértékelésükről.
 
Demeter László biológus, a szakmai zsűri egyik tagja hozzátette, az ötletet egy nyugat-európai népszerű program adta, amelynek célja megünnepelni a kaszálók szépségét, értékességét. „A kaszálók ugyanis emberi beavatkozás által keletkezett nagyon értékes élőhelyek. S mivel ezeket a gazdák tartják fent, fontos, hogy ők is értékeljék, mintegy népszerűsítsék azokat" - mutatott rá.
A versenyzőknek a személyes adataik megadása mellett a jelentkezési íven fel kell tüntetniük, hogy mekkora és hol található a kaszáló (a hely neve, oda vezető útvonal, távolsága a településtől). Továbbá egy rövid leírásban be kell számolniuk arról, hogy miért tetszik számukra a terület, emellett fényképet és rajzot is lehet csatolni az ív mellé.
 
A Romániában elsőként megszervezett projekt partnerei a Réti Csík Természetvédelmi Egyesület, a csíkpálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola és a Hargita megyei Fiatal Gazdák Egyesülete. A projekt támogatója a Polgár-Társ Alapítvány és a MOL Románia.
 
Polgár-Társ Alapítvány MOL Románia
 
 

A 2014-es év első egyesületi közgyűlése

2014.03.19.


Közgyűlés 2014

A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2014. március 13-án tartotta közgyűlését a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban.

Napirendi pontok voltak:

- A kistérségi társulás 2013-as tevékenységi és pénzügyi beszámolója
- Tánczos Barna és Becze István beszámolói
- Leköszönő elnök köszöntése
- Új elnök, vezetőtanács és tagok megválasztása
- A kistérségi társulás 2014 évi tevékenységi és pénzügyi tervének ismertetése
- Különfélék


A magyar nyelvű tevékenységi beszámoló ide kattintva, az angol nyelvű pedig ide kattintva érhető el.

 

 

Biró Róbert
turisztikai referens

 

 

"Lombardy Region" díjat nyert a hegyi kaszálókról szóló dokumentumfilm

2013.10.14.


Sondrio Festival

A Hegyi kaszálók - a biológiai sokféleség és hagyományos kultúra találkozási pontjai című dokumentumfilm harmadik helyezést ért el a Sondrio Fesztiválon, Olaszországban, 2013 októberében.

A 2012-ben megjelent filmet Juhász Ágota rendezte, gyártásvezetője Demeter László. Bemutatott terület a Csíki-havasok (Natura 2000-es terület), Keleti-Kárpátok, Románia.

Ez az autentikus, valóságot bemutató film szorosan összekapcsolja az embereket a földdel, ahol élnek. Hagyományos életmódjuk, a környezet által működtetett lehetőségek és korlátok által, mutatja meg a nézőnek, hogy a fenntarthatóság a hagyományos és kulturális értékektől és módszerektől függ. A falusi ember elkötelezettsége eszünkbe juttatja, hogy néhány régi szokás jobb, mint a ma követett életmód, és ez több tiszteletet és támogatást érdemel. Ezért a nemzetközi zsűri megtisztelve ítéli a filmnek a "Lombardy Region" díjat.

Hivatalos weboldal: http://www.sondriofestival.it/en/news/all-winners-sondrio-festival-2013

Biró Róbert
turisztikai referens


 

V. Nemzetközi szénacsináló fesztivál Gyimesbükkben

2013.08.23.


Szénacsinálók 2013

Múlt héten megrendezésre került a 2013. évi szénacsináló kaláka. A hegyi kaszálókon közel 4 hektárnyi területen 19 boglyányi szénát sikerült begyűjteni.

Olyan neves személyek vettek részt, mint
Bencze Szilvia a vidékfejlesztési minisztériumtól, Tánczos Barna szenátor (román parlament mezőgazdasági bizottságának az elnöke), Rácz Árpád megyei tanácsos (Pogány-havas Kistérségi Társulás titkára). Továbbá voltak résztvevők Skóciából, Angliából, Németországból, Svájcból, az Amerikai

Egyesült Államokból, Magyarországról illetve Erdély több részéről, főként Csíkból és Gyimesből. 

A Duna TV, Tékép című műsorában található híradás az alábbi linkre kattintva nézhető meg 11:45 perctől: http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=767539&pid=279417

Kazinczy István
önkéntes


 

 Kaszát a magasba!

 2013.08.19.


 

Amióta Károly brit trónörökös delnei kaszálása bejárta a világsajtót, egyre több idegen jön kaszálni Csíkba és a Gyimesekbe. Lassan többen is lesznek, mint a helyi hagyományos gazdálkodók, de nem azért, mert előbbiek száma szaporodik: az itthoniak sorra hagynak fel a kaszálással.

Címlapokra került az angol trónörökös csíkdelnei kaszálása, a hargitai kaszálók és azok fajgazdagságának híre az európai szakemberekhez is eljutott, így az elmúlt években többen jöttek el Csíkba és a Gyimesekbe, hogy saját maguk

ismegtapasztalják a hegyi kaszálók fajgazdagságát. Kutatások, tanulmányok születettek, amelyeket konferenciákon mutattak be, és a National Geographic júliusi száma riportot is közölt az állandó gyepterületekről, az elmúlt években kifejtett munkáról, kutatási eredményekről.

A kutatók egyértelműen elismerik: a fajgazdagság a hagyományos gazdálkodás eredményeként maradt fenn, mindennek az alapja a szénakészítés, ehhez azonban állatok kellenek. Megtévesztő lehet csak a statisztikai adatokat nézni, ezek szerint az elmúlt években nőtt az állatlétszám, így nincs okunk az aggodalomra. A gazdálkodási szokások azonban évről évre átalakulnak, ebben a tekintetben már nemcsak aggódni kell, hanem cselekvésre van szükség.

A faluképhez és a falvak életviteléhez hozzátartoztak a hazajáró csordák, de egyre hosszabb azoknak a településeknek a jegyzéke, ahonnan ezek már teljesen kiszorultak. Sokasodnak azok a porták, ahol a csordába hajtásról, a napi fejésekről lemondanak, és inkább a falun kívül, a hegyi legelőhöz közeli szálláson, bértartásban hagyják az állatokat. Innen már csak egy lépés, hogy az állatok télire se jöjjenek haza az istállóba, és észrevétlenül már le is mondtak az emberek a gazdaság egy részéről. Mindezzel egy időben pedig nemcsak a trágyakupacok mérete csökken...

Demeter László biológus egyike azoknak a szakembereknek, aki a hegyi kaszálókat kutatja és közben gazdaként is műveli ezeket. Egy 2011-ben végzett felmérésük alapján kimutatták, hogy a csíki és gyimesi hegyi kaszálók csupán 14 százaléka volt megművelve abban az évben.

Nem kell szakavatottnak lenni, elég, ha csak nyitott szemmel járunk, és érzékelhető a változás a gyepterületek tekintetében. Egy szűk évtized alatt a településekhez közelebb költöztek a kaszálók, éppen a szántók felhagyásával. A felhagyott hegyi kaszálókat néhány év alatt a természet elfoglalja, a területek bebokrosodnak, és a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

A szénakészítésnek is külön tudománya van: a kaszálás időpontjának megválasztása, a kaszaverés, a boglya- és szekérrakás csupán egy-egy olyan pont, amelyet csak a munka során lehet megtapasztalni. A tudást terepen lehet elsajátítani, ezért is népszerűek a kaszáló és szénakészítő kalákák, a beavatásra pedig egyre többen jelentkeznek.

A gyerekek, a fiatalok egykor beletanultak ebbe, így számukra természetes az, hogy mit jelent a szekér veséjébe tenni a szénát, tudják, mire volt jó a farkazó vagy a kötőfék. A kezdőknek ezzel szemben sokszor értelmező szótárra is szüksége lenne.

A hegyi kaszálókon nem lehet a szénát egyik percről a másikra elkészíteni, így a gazdák ilyenkor felköltöznek a hegyre, ott néhány napot töltenek el, míg a szénával megrakott szekerekkel hazatérnek.

A közösségépítés - modernül a teambuilding - kiváló helyszínei a hegyi kaszálók. A Csíkcsomortán fölötti Egredben egy ilyen kalákába nyerhettünk bepillantást, itt készült filmünk is.

(Forrás7hatar.ro)

Ötödik Nemzetközi szénacsináló fesztivál Gyimesbükkben2013.07.15.


Idén 5-ödik alkalommal szervezi meg a Pogány-havas Kistérségi Társulás és Sárig Attila a Nemzetközi Szénacsináló Fesztivált. 
Az egy hetes program különböző tevékenységeket kínál, melyek során a résztvevők ismeretet szerezhetnek a természet és gazdálkodás kapcsolatáról, megismerhetik az itteni értékes hegyi kaszálók növényzetét, állatvilágát, valamint a földműveléshez kapcsolódó szerszámok elkészítésének művészetét. A szénacsinálás mellett az ismerkedés, szórakozás is fontos szerepet fog kapni. 

Részletes program magyar nyelven
Részletes program angol nyelven

Természetjárók találkoznak Szépvízen2013.07.14. 

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület csíkszéki szakosztálya szervezi idén az egyesület országos vándortáborát. A Kárpát-medence egyik legnagyobb turistarendezvényére július 29. és augusztus 4. között huszonkettedik alkalommal kerül sor, ezúttal Szépvízen.

Az EKE Országos Vándortábora évente 1200-1400 természetjárónak ad lehetőséget Erdély egy-egy tájegységének alaposabb megismerésére. „Nagy izgalommal, örömmel és lelkesedéssel fogtunk neki a soron következő vándortábor megszervezésének, bizton mondhatjuk, hogy fiatal osztályunk eddigi legnagyobb próbatételének nézünk elébe.

Hosszas keresgélés után, figyelembe véve a térség adottságait, a XXII. Vándortábor helyszínéül a Szépvíz közelében található Kishavas Panzió környékét választottuk" - áll a tábor beharangozójában. A szervezők a tábor résztvevőinek elsősorban a Csíki-havasokat, az Ezeréves határ környékét szeretnék bemutatni. A honismereti túrákon a környék látványosságait, Közép- és Felcsík, valamint a gyimesi települések földrajzi, kulturális, történelmi és turisztikai értékeit ismerhetik meg a táborozók.

„Huszonöt túratervet készítettünk, reméljük, ezek között mindenki megtalálja a kedvére valót, hisz lesznek rövid, közepes, nehéz, kerékpáros, szekeres, fotós és csillagász túráink, amelyek neves helyeket, történelmi útvonalakat mutatnak majd be. Aki akarja, kipróbálhatja magát egy régészeti gyalogtúra keretében, valamint a sziklák szerelmeseinek egy zergepárkánytúrával is kedveskedünk. A kínálati palettán lesz többek között Csíksomlyó, az ezeréves határ, a Szellő-tető, az Egyeskő, a teljes Csíki-havasok gerince, de akár Sebő Ödön nyomába is eredhetünk a Tarkő-hegységben. És ha már ezeréves határ, akkor hadd tekintsünk be egy kicsit a történelmi múltba, a csángók, a kalibák világába. Felkereshetjük az Árpád-vonal berobbantott bunkereit, lőállásait, kanyaroghatunk a lövészárkokban, megtekinthetjük a még fennmaradt határköveket, amelyek valamilyen csoda folytán túlélték társaik szisztematikus rombolását a kommunizmus idején" - ajánlják a szervezők. A CSEKE tagjai a jövő turistanemzedékéről sem feledkeztek meg, számukra tábori óvodát működtetnek majd, ugyanakkor ifjúsági, kisgyermekes és babatúrákat is tartanak, hogy a kisebbek-nagyobbak a szüleikkel együtt tartalmasan tölthessék el az egy hetet. Esténként pedig előadások, vetítések, könyvbemutatók, táncházak várnak majd a táborozókra, mintegy kiegészítve a nappali tevékenységeket.

„Szeretnénk, ha a tábor résztvevői jól éreznék magukat, és hírét vinnék a vidék szépségének, a székely jókedvnek és vendéglátásnak. Várjuk a túratársakat, természetkedvelőket az újabb nagy turistatalálkozóra. Legyünk együtt újra, hisz az élet savát-borsát a találkozások, a közös együttlétek adják. Fedezzük fel a Teremtő keze művét, a természet és az ember formálta táj szépségeit. Töltődjünk fel ezekből a mindennapokra."

Bővebb tájékoztatás a túrákról, a szállásról, illetve online regisztráció az egyesület honlapján .

(Forrásszekelyhon.ro

Skóciai vendégek Csíkszéken

2013.07.04.

A Skót Királyi Madárvédelmi Egyesület hét tagja érkezett csütörtökön Csíkszékre a Pogány-havas Kistérségi Társulás meghívására. A vendégek többek között a sajtkészítés rejtelmeibe nyernek betekintést, ugyanakkor több hegyi kaszálót is meglátogatnak

Rodics Gergelytől, a kistérség ügyvezetőjétől megtudtuk, a Skócia legkeletibb szegletéből érkező szakemberek négy napot tartózkodnak környékünkön, megtekintik a csíkdelnei tejcsarnokot, illetve a sajtkészítés módját is

szemügyre veszik. Emellett a környéken található hegyi kaszálókat is meglátogatják.

Az ügyvezető elmondta, a skóciaiak látogatása az Európai Unió által működtetett LIFE (L'Instrument Financier pour l'Environnement) program keretében zajlik. Az unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszközt 1992-ben hozták létre. Célja többek között a természeti biodiverzitás fenntartásának elősegítése, a környezetvédelmi politikák kidolgozásának és a hagyományos gazdálkodási formáknak a támogatása.

(Forrás: szekelyhon.ro) 


 Nemzetközi szakmai elismerés társulásunknak

 2013.05.30.

Az International Partnership for the Satoyama Initiative (IPSI) május 17-i közgyűlésén jóváhagyta a Pogány-havas Kistérségi Társulás felvételét a partnerszervezeteinek sorába.

A Japán székhelyű, az ENSZ által kezdeményezett szervezet a bővülés előtt 142 tagot számlált.

Ezek a világ számos országából csatlakoztak a kezdeményezéshez Indiától Olaszországig, Kínától az Egyesült Államokig, ugyanakkor Európából mindössze 3 tagjuk volt, Romániából egy sem. A tagszervezetek  között 16 állam minisztériuma, számos helyi közösségi civil szervezet, egyetemek vagy éppen olyan ismert vállalatok vannak, mint pl. a Canon, a Dell vagy a Seiko.

A szervezet neve (IPSI) magyarul Nemzetközi Együttműködés a Satoyama Kezdeményezésért. Satoyama japán szóösszetétel, a falvak (sato) közelében lévő hegyvidéki, erdős és gyepekkel borított (yama) tájat jelöl. A Kezdeményezés célja az ilyen, ember által alkotott és a természettel harmóniában, fenntartható módon működő tájak és azt ehhez kapcsolódó gazdálkodási technikák és közösségek fennmaradásának segítése, ezáltal a biodiverzitás csökkenésének lassítása a Földön.

Székelyföld hegyvidéki területein még mindig komoly hagyományai vannak ennek az életformának, ugyanakkor megfigyelhető az, hogy a változások itt is a területek felhagyása, a túllegeltetés és a túlzott erdőkitermelés irányában haladnak. Ezért fontos, hogy minél több eszközt igyekezzünk megragadni annak érdekében, hogy ezek a folyamatok - az érintett gazdák, cégek, szervezetek bevonásával - visszaforduljanak ahhoz a sok száz éves gondolkodásbeli hagyományhoz (a szükséges mértékű modernizáció mellett), ami a Székelyföld kialakulása óta napjainkig egy fenntartható életformának bizonyult, és amit éppen ebben az egy-két évtizedben hagy maga mögött ez a közösség.

A Satoyama kezdeményezés révén számos új lehetőség nyílhat meg számunkra más térségek jó gyakorlatainak megismerésétől kezdve az itteni tapasztalatok nemzetközi szinten történő ismertté tételén keresztül egészen a nemzetközi projektekbe való bekapcsolódásig a fenti célok érdekében. Első lépésként egy, a térségünket bemutató tanulmány fog felkerülni a http://satoyama-initiative.org/en/ honlapra, és meghívást kaptunk az idei nemzetközi konferencián való bemutatkozásra, amire Fukui-ban (Japán) kerül sor szeptemberben.

Az IPSI tagság megszerzéséért köszönet illeti Demeter László biológus barátunkat, aki felhívta figyelmünket a lehetőségre, ugyanakkor kutató munkájával nagyon sokat tett azért, hogy a társulásunk IPSI tagszervezetté vált. Így az elismerés jelentős részben őt illeti.

Rodics Gergely 

Konferencia hegyi kaszálókról 2013.05.27 

  

Romániai és nemzetközi szakemberek bevonásával csütörtökön és pénteken a hegyi kaszálók gazdasági, társadalmi és természeti értékeléséről átfogó konferenciát szervezett a Pogány-havas Kistérségi Társulás.

A 2010-ben megszervezett Hegyi kaszálók - a biodiverzitás és hagyományos kultúra találkozási pontjai elnevezésű rendezvény folytatásaként az idei konferencia egyik fő célja, hogy összegyűjtse a hegyi kaszálókkal kapcsolatos tudást, párbeszédet, szakmai vitát

kezdeményezve a szóban forgó földterületek fenntartható módon való használatáról és lehetséges védelméről.

A kiemelkedő biodiverzitású - és hangsúlyozottan veszélyeztetett - hegyi kaszálók területeinek drámai csökkenése azt mutatja, hogy az Európai Unió ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésére irányuló törekvései nem elég hatékonyak. A kontinens fajgazdag növénytársulásainak fennmaradását biztosító kis léptékű gazdálkodásról értekező szakértők mellett a gazdákat, biológusokat, szociológusokat, közgazdászokat, néprajzkutatókat, politikusokat és nonprofit szervezetek képviselőit is meghívták. A rendezvény első napjának fő témája a kaszálók környezeti és gazdasági értékelése, második nap a szociális és politikai aspektusok kerültek előtérbe.

(Forrás: szekelyhon.ro)

Fotóalbum megtekintése

Az eseményről készült írásokat az alábbi honlapok linkjére kattanva olvashatják:

7hatar.ro

transindex.ro

rmdsz.ro

starradio.ro. 


GEFSGPUNDPBarbara Knowles AlapRégi Csík EgyesületEFNCPSociety of Biology

Hegyi kaszálók - gazdasági, társadalmi és természeti értékelés

Konferencia a Borospataki Skanzen és Panzióban, Gyimesközéplok, Románia

2013. május 23-24

Célkitűzések:

Az Európai Uniós politikák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek azoknak az előnyöknek az értékelésére, amelyeket a természet biztosít a társdalom számára (ökoszisztéma szolgáltatások). A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy ezek a szolgáltatások egyre nagyobb veszélybe kerülnek, és ennek most egyik kiemelten veszélyeztetett területét Európa hegyi kaszálói jelentik. A kaszálóterületek drámai csökkenése azt bizonyítja, hogy a vonatkozó politikák nem szolgálják hatékonyan Európa legfajgazdagabb növénytársulásainak és az ezek fennmaradását biztosító kis léptékű, extenzív gazdálkodás védelmét.

A tervezett konferenciára különböző szakterületek szakértőit várjuk, és azokat, akik ezeket a szolgáltatásokat megteremtik, fenntartják (gazdák, biológusok, szociológusok, közgazdászok, néprajzkutatók, politikusok és non-profit szervezetek képviselőit Romániából és külföldről). Cél, hogy megvitassák és elősegítsék a hegyi kaszálók értékelését, védelmét és fenntartható módon való használatát.

A rendezvény másik célja, hogy összegyűjtse a hegyi kaszálókkal kapcsolatos kulturális, gazdasági és természetvédelmi tudást, és hogy párbeszédet kezdeményezzen a kaszálók használatának lehetséges jövőbeni forgatókönyveiről.

A konferencia a 2010-ben megrendezett, „Hegyi kaszálók - a biodiverzitás és hagyományos kultúra találkozási pontjai" elnevezésű korábbi konferenciánk folytatása. A két nap alatt 50 résztvevőt várunk az előadásokra, megbeszélésekre és terepbejárásokra.

Eredmények:

A konferencia legfontosabb eredménye a hegyi kaszálók értékének mélyebb szintű megértése lesz csakúgy az élőhelytípusok bemutatása, mint a helyes kezelési módok megvitatásán keresztül. Az összegyűlt tudás hasznosítható lesz az öko-turizmus, a környezetvédelmi oktatás és tervezés számára. Gyakorlati segítséget tud nyújtani természetvédőknek, és körvonalazni fogja a hegyi kaszálók agrár-környezetvédelmi jelentőségét és a javasolt támogatási formákat.

Fő témák: a kulturális és természeti sokféleség értékelése, hagyományos ökológiai tudás, helyi fajok és génbankok az extenzív mezőgazdaságban, a kaszálók egészségre gyakorolt hatása, spirituális értéke, és a vonatkozó politikák.

Az előadásokat és azok kivonatait, illetve a tudományos jelentéseket elérhetővé tesszük az Interneten, tudományos kiadványokban és a médiában. Célzott jelentést készítünk döntéshozók számára a hegyi kaszálóknak a - takarmánytermelésen túlmutató - gazdasági és társadalmi hasznairól. Helyes politikai döntések meghozatalához (akár a területalapú vagy agrár-környezetvédelmi támogatások akár a vidékfejlesztési programok területén) elengedhetetlen, hogy ezeket az értékeket maguk a döntéshozók megismerjék, megértsék és figyelembe vegyék.

További információk hamarosan a mouintainhaymeadows.eu honlapon. Kapcsolattartó személy: Rodics Gergely

Gazdag ízvilágú sajtfelhozatal a Gyimesekben

2013.04.18.


Idei második, nagy sikernek örvendő sajtkészítő tanfolyamát szervezte meg a Pogány-havas Kistérségi Társulás a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium étkezdéjében.

A hétfő délutántól szerdáig, két neves magyarországi szakember közreműködésével zajló kurzuson a helybéliek mellett több csíkszéki és magyarországi gazda is részt vett.A sajtkészítés fortélyaiba való bevezetés mellett a festői környezetben lebonyolított képzés során a körösladányi Kiss Ferenc és a

debreceni Mircz Nárcisz oktatók a mezőgazdasági termelők piaci értékesítésének lehetőségeiről is beszéltek a jelenlévőknek - hiszen szerintük az előállítás folyamatának részletes magyarázata és a gyakorlati rész önmagában nem elég ahhoz, hogy az emberek átszokjanak a rosszabb minőségű áruházi termékekről az egészségesebb, finomabb kézműves árukra.

„A kurzus vitathatatlan sikerét bizonyítja, hogy a bekapcsolódott gazdák nagy része gyimesi volt - mivel eleinte nehézkesnek bizonyult őket bevonzani" - közölte Rodics Gergely, a Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezetője. Hozzátette, a meghívott mesterek elismertségét és szakértelmét tükrözi az is, hogy több csíkszéki és öt magyarországi gazda jelentkezett a különleges képzésre.

A tanfolyam második napján sajtkóstolásra került sor, a mintegy negyven fős érdeklődősereg - köztük Timár Zsombor László községvezető és Ambrus István, az eseménynek otthont adó gimnázium igazgatóhelyettese - összesen harminc különböző - friss, több éves érlelt, főzött, préselt, félkemény vagy épp ízesített - terméket mustrálhatott. A változatos felhozatal ízlelése során a „zsűri" egyúttal pontozta is a sajtokat - ezek összesítése alapján a gyimesi Molnár Csaba gazda által előállított, jellegzetes erdélyi ízvilágú, ruganyos sajt bizonyult legkedveltebb terméknek.

„Örvendetes, hogy a visszajelzések alapján helyi termék kapta az elismerést. Ez a készítmény egyébként a Hargita névre keresztelt sajt „kísérleti" példánya, amelyet a sajátos recept és méret figyelembe vételével a közeljövőben megyeszerte tíz-húsz gazda fog készíteni és árusítani" - tájékoztatott Rodics, kiemelve, hogy a háromnapos kurzus lebonyolításában oroszlánrészt vállalt a helyi önkormányzat és iskola mellett Bodor Imre vállalkozó gazda, aki biztosította a munkához szükséges napi ötven liter tejmennyiséget, valamint elszállásolta a távolabbról érkezett részvevőket. A tervek szerint a társulás szervezésében idén már nem, jövőben viszont ismét megrendezésre kerülhetnek hasonló tanfolyamok.

(Forrásszekelyhon.ro) 
Az itthon.ma portálon megjelent cikk a sajkóstolóról ide kattintva  érhető el.
Az eseményről készült fotóalbum itt tekinthető  meg. 
A sajtkészítés fortélyait oktatták Vacsárcsiban

2013.03.04.


Kiss Ferenc és Mircz Nárcisz sajtmesterek

Sajtkészítő tanfolyam kezdődött hétfőn délután Vacsárcsiban a Pogány-havas Kistérség szervezésében. A nagy érdeklődésnek örvendő, szerdán végződő kurzus előadó szakemberei Magyarországról érkeztek.

Immáron harmadik alkalommal szervezték meg a sajtkészítő tanfolyamot - tudtuk meg Rodics Gergelytől. A Pogány-havas Kistérség ügyvezető igazgatója elmondta: az eddigi tanfolyamokon az oktatók főleg a receptekre fektették a hangsúlyt, a mostani előadásokon

részt vevők pedig komoly elméleti hátteret kapnak gyakorlati bemutatókkal. A tanfolyam három napja alatt közel tízféle sajtot készítenek. Ott jártunkkor éppen a vöröshagymás (lilahagymás) gomolyát készítették az előadók, részletesen elmagyarázva az előállítás folyamatának minden mozzanatát.

Mint megtudtuk, az oktatók - Kiss Ferenc Körösladányból és Mircz Nárcisz Debrecenből - odahaza  megalapították a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhét. Utóbbi a Nárcisz birtok tulajdonosa, elmondása szerint napi 800 liter tejet dolgoz fel sajtműhelyében. A tejet 130 kecske és húsz tehén adja. Az állatok gondozását alkalmazott végzi, így a gazda a sajtkészítésre és eladásra tud összpontosítani. Mircz gazda a kezdetekről elmondta, hogy a sajtkészítést a nappalijában indította el, majd idővel egy elválasztó falat húzott a helyiségben, így a nappali feléből létrehozta saját sajtműhelyét.

Elmesélte, számos sajtféleséget készít: friss sajtot és gomolyát, érlelt gomolyát, préselt félkemény sajtokat, penészes sajtokat, rouge-kultúrás sajtokat, valamint egyéves érlelésű, parmezán típusú sajtokat. „Ha jó a sajt, és bő a választék, akkor a fogyasztás is egyre nő. Úgy gondolom, szemléletváltásra van szükség, ki kell szorítani a rossz minőségű áruházi termékeket, hogy a fogyasztók minőségi és változatos sajttermékekhez jussanak. A jó sajtokkal lehet megfogni a vásárlókat, akik majd rendszeresen keresni fogják a finom kézműves árukat" - magyarázta Mircz Nárcisz, aki a budapesti piacon, valamint rendezvényeken, fesztiválokon árulja folyamatosan termékeit, ahol kóstolókat tartanak, s ennek hatására megháromszorozódott a sajtszeretők és -vásárlók tábora. (forrás: szekelyhon.ro)

A 7hatar.ro portál gondozásában készült beszámoló és hangoskép itt tekinthető meg.

Az eseményről készült fotóalbum ide kattintva érhető el.

A gazdák piacra jutását segítenék

2013.02.21.


Sajtkészítés

A Pogány-havas Kistérségi Társulás idén is folytatni kívánja a mezőgazdasági termelők piacra jutásának segítését, ezért sajtkészítő tanfolyamot szervez - tudtuk meg Bíró Róberttől, a társulás munkatársától.

Az illetékes elmondta, a jövő héten zajló, háromnapos tanfolyam célja elsősorban a sajtkészítés rejtelmeibe bevezetni a gazdákat. „Az újdonság ezúttal az, hogy a meghívott sajtkészítő mesterek a termékek piaci értékesítésének módozatairól is beszélnek az

érdeklődőknek. Ezt azért látjuk szükségesnek, mert tapasztalataink szerint termelni tudunk, de eladni már kevésbé" - nyomatékosított Bíró.

A február 25-én kezdődő képzés során két magyarországi sajtmester tartja az előadásokat: a debreceni Mircz Nárcisz, illetve a körösladányi Kiss Ferenc. Mint megtudtuk, a meghívottak érlelt félkemény, camembert és rokfort típusú sajtok készítését fogják tanítani, illetve családi vállalkozásuk működését is bemutatják. A képzés helyszíne a Csíkvacsárcsi 60. szám alatt található, közbirtokossági épület, jelentkezni február 22-ig lehet a 0266-316035-ös telefonszámon. A tanfolyam során február 26-án sajtkóstolót is tartanak a csomortáni Szellő Szállóban, ahol az említett két sajtmester saját termékeit fogja bemutatni. A kóstolón bárki részt vehet, ám ehhez előzetes jelentkezés szükséges, amit az említett telefonszámon lehet megtenni.

Forrás: szekelyhon.ro

Környezetünk védelmében - Pogány-havas Kistérségi Társulás

2012.11.24.


Pogány-havas kistérség

Sármási Bocskai János Rodics Gergellyel, a Pogány-havas Kistérségi Társulást ügyvezető igazgatójával beszélgetett a szervezet megvalósításairól, tervekről. A Kistérségi Társulást 1999-ben hozták létre az alapító tagok: Hargita megye tanácsa, hat község, amely Csíksomolyótól Gyímesbükkig nagyjából egy egységes területet fednek le, illetve helyi vállalkozások és helyi civil szervezetek. A Kistérség hat községből és nagyjából harminc faluból áll.

Ide kattintva meghallgathatja a Marosvásárhelyi Rádió riportját, vagy alább elolvashatja annak rövidített változatát.

Az igazgató elmondta, a megalakulást követően évente-kétévente váltakozó vezetők voltak a kistérség élén. Rodics Gergely 2006-ban költözött Budapestről Csíkszeredába, ezért a munkáért, azóta ennek a társulatnak a vezetője. Amikor az igazgató elkezdte a munkát, akkor még egyedüli alkalmazottként dolgozott, később ez a szám négyre gyarapodott plusz egy önkéntesre.

Arra a kérdésre, hogy mi a szerepe a társulásnak, miért tartották fontosnak a megalapítását az igazgató azt válaszolta, hogy az eredeti szándék, és a mai működés nagyjából arról szól, hogy hogyan lehet az összefogás révén hozzájárulni az itten élő emberek életminőségének a javításához. A társulás pályázatok írásával is foglalkozik, például sokféle projektet indítottak, köztük volt olyan, amelynek az volt az eredménye, hogy kifestették a térségben lévő turista útvonalakat.

A társulat összefogásra hívja fel a kistérség turisztikai vállalkozóit, havonta szerveznek turisztikai kerekasztalt, amelynek célja az egymástól való tanulás. Egy, két vagy akár három napos programokat dolgoztak ki a turisták számára, illetve elindították a Szénafesztiválnak elnevezett programjukat, amely egy sajátos lehetőség arra, hogy egy messziről jött ember bekapcsolódjon egy hétre az itteni gazdálkodási életformába.

A turizmus egy másik fontos területe a fiatalokkal való együttműködés. Tanulmányi utakat szerveztek a fiatalság számára, melyeknek célja az, hogy lássanak olyan megvalósult falusi megélhetést lehetővé tevő vállalkozásokat, projekteket, ötleteket, amelyeket hazahozva esetleg ők maguk is el tudnak indítani valami hasonlót, vagy ezekből ihletődve kitalálják a sajátjukat.

Az igazgató elmondta, hogy már érkezésekor elindított egy tájékoztató fórumot, amely keretein belül minden faluban tartottak egy tájékoztatást a biogazdálkodásról. Aztán pedig látva hogy az európai uniós csatlakozás Magyarországon milyen következményekkel járt a kis gazdálkodások számára, fontosnak tartotta az igazgató, hogy készüljön fel mindenki arra, hogy amikor az európai unió behozza a higiéniai szabályait, akkor az itteni gazdákat ne érje az a meglepetésként. Ennek következtében bevezették a rendszeres tejellenőrzést, így minden gazda tudhatta, hogy jó vagy nem jó tejet állít elő, és amennyiben nem jó minőségi tejet hozott, megmondták, hogy mit kell tenni, hogy megfelelő legyen az.

Ez a kezdeményezés nőtt tovább, vett egy kicsit más irányt, részben a turizmushoz is kapcsolódik. Mivel itt vannak Európa egyik legfajgazdagabb kaszáló rétjei, amelyek nagy kincseket rejtenek elkezdték felmérni ezeket a réteket. A felmérésekből megtudták, hogy nagyjából 160 növényfajt lehet megkülönböztetni. Nincs a földön még egy olyan nép, amely annyiféle élőhelyet tud megkülönböztetni nyelvjárásában, mint amennyit a gyímesiek meg tudnak különböztetni. Igyekeznek ezeket az információkat a döntéshozókhoz eljuttatni. 

Rodics Gergely elmondta, hogy úgy tűnhet, hogy olyan dolgokért küzdenek, amelyek nem megvalósíthatóak, de ez nem biztos, hogy ez ennyire egyoldalú, hisz a hagyományos gazdálkodás nagyon értékes Nyugat-Európában, egyre inkább érdeklődnek iránta. Ennek egyik fő bizonyítéka, hogy 2011-ben Károly Herceg látogatott el hozzájuk. A herceg ezután kaszálóoktatásokat szervezett otthonában, amelyeken ő is részt vett. Mindebből megérthetjük, hogy habár nehéz munka mögött rejlik valami olyan fontos üzenet, amely azt sugallja, hogy fontos a természet fönnmaradása szempontjából, és az ember ne akarja kiemelni teljesen magát a természetből.
Forrás: erdely.ma



 Európa kaszálói végveszélyben - mit veszítünk és mit tehetünk értük?

 2012.10.26


 

Európa kaszálóinak megőrzése és az EU mezőgazdasági politikájáinak erre gyakorolt hatása a témája annak a szemináriumnak,  melyet a Pogány-havas kistérség szervez, és amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt az Európai Parlamentbe.

Időpont: November 8. csütörtök 9:30 - 11:00 h
Helyszín: Európai Parlament, Brüsszel
 


Összefoglaló
:
A hagyományosan művelt, virágokban, rovarokban és más állatfajokban gazdag kaszálórétek Európa biodiverzitás szempontjából legértékesebb területei közé tartoznak, ugyanakkor az öröm, az inspiráció és a szépség forrásai is. Ezek a kaszálórétek közös kultúránk és örökségünk élő részei. Számos környezeti, társadalmi és gazdasági hasznuk van. Az EU több politikája  is védi és támogatja ezeket, de ennek ellenére Európa-szerte csökken a területnagyságuk. 

Ennek egyik oka, hogy egyre több gazdálkodó hagyja fel használatukat, vagy más célra, főként legelőként hasznosítják ezeket a területeket.
Szemináriumunk fő témái: hogyan tudják megvédeni Európa intézményei ezt a közös kincsünket és milyen támogatási rendszer segítené hatékonyabban a gazdákat abban, hogy továbbra is használják kaszálóikat.

A rendezvény egy videóüzenetettel kezdődik Ő Királyi Fenségétől, a walesi Hercegtől.

Ha Önt érdekli a téma, kérjük, küldje el a saját és az Ön által képviselt szervezet nevét november 1-jéig Kovács Richárdnak a következő e-mail címre: richard.kovacs@europarl.europa.eu 

Ha szüksége van kitűzőre a Parlamentbe való belépéshez, el kell küldenie a teljes nevét, születési dátumát, állampolgárságát, személyi azonosságot igazoló iratát (pl. útlevél, személyi igazolvány, jogosítvány) személyi igazolvány számát, postai címet (ahogyan a dokumentumban szerepel), és hozza magával az igazolványt.

Szervezők és szponzorok: Pogány-havas Kistérségi Társulás (RO), European Forum on Nature Conservation and Pastoralism az Európai Bizottság támogatásával (DG Env), Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, Society of Biology (UK).

Filmvetítés: Hegyi kaszálók - a biológiai sokféleség és a hagyományos kultúra forró pontjai

Időpont: November 6. csütörtök (13:00 órától 15:00 óráig)
Helyszín: DG Agri, LOI 130 - 11-ik emelet A szoba, Brüsszel
Téma: Az 1 órás film levetítése után a forgatókönyvíróval, Demeter Lászlóval találkozhat a közönség.
Előadók: RODICS Gergely és DEMETER László a Pogány-havas Kistérségi Társulás (RO)
Összefoglaló: A hagyományos kaszálóhasználat Erdélyben különleges szépségű tájat és rendkívüli biológiai sokféleséget hozott létre illetve tart fenn, egészséges élelmiszereket biztosít, valamint élteti a vidéki gazdaságot és közösségeket.
A vetítés alkalmával bemutatjuk díjnyertes filmünket, amely egy hanyatló életmódot ismertet és elemzi az európai politikák azon ellentmondását, hogy bár ezek célja, hogy megvédjék a veszélyeztetett élőhelyeket és azokat a gazdákat, akik fenntartják ezeket, az eredmény ugyanakkor ennek ellenkezője.
Az angol és magyar nyelvű DVD megvásárolható a helyszínen, vagy megrendelhető az alábbi címen.
Kapcsolattartó személy: Barbara Knowles barbara.knowles@yahoo.co.uk
IV. Csíkszéki Huszártoborzó a Gyimesekben

 2012.04.25.



A Csíki Mátyáshuszár Egyesület, Csíkpálfalva község önkormányzata, Gyimesfelsőlok község önkormányzata, Gyimesközéplok község önkormányzata, Gyimesbükk és Pogány-havas Kistérségi Társulás huszártoborzót szervez a Gyimesekben.

A rendezvény programja:

Május 4., péntek

17:00 Gyülekező Csíksomlyón, a Fodor háznál
20:00 Vacsora, elszállásolás

Május 5., szombat

7:00 Ébresztő
8:00 Indulás
8:30 Toborzó Csíkpálfalva központjában
9:00 Reggeli Csíkpálfalván
9:30 Indulás
9.45 Toborzó Csíkcsomortán központjában
10.00 Indulás a Gyimesekbe a Csíki-havasokon keresztül
13.00 Ebéd a Motorsirülőnél
14.00 Indulás
18.00 Toborzó Gyimesfelsőlok központjában, az iskolaudvaron
19.00 Szállás elfoglalása
20.00 Vacsora

Május 6., vasárnap

7.00 Ébresztő
8.00 Reggeli
9.00 Indulás
10.00 Toborzó Gyimesközéplok központjában, az önkormányzattal szembeni téren
13.30 Toborzó, majd ünnepi műsor a gyimesbükki Ezer éves határnál
15.00 Ünnepi záró ebéd a Deáky panziónál
16.00 Táborbontás
A Pogány-havas kistérség tapasztalatait hasznosítanák Zalánpatak fejlesztéséhez
 2012.02.15.

Zalánpatak

A 2009-ben alapított Green Energy Egyesület legelső ökofalu értekezletének színhelye azért lett a hegyek oldalába bújt Zalánpatak, mert a falucska abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem túlságosan hosszú idő alatt ökofaluvá alakítható, közölték a szervezők, akik meggyőzték Kasléder József málnási polgármestert is ötletük életképességéről.

 Az értekezletre a legváltozatosabb terület szakembereit, hozzáértőit hívták meg, eljött Gyergyó térségéből a Caritas vidékfejlesztési programjának projektfelelőse, Bányász József, a Pogány-havas kistérség vezetője,

Rodics Gergely, a kistérségben lakó Barbara Knowles, aki jelentős részben hozzájárult ahhoz, hogy Károly herceg tavaly a kistérség vendége volt, a történész Tüdős Kinga, Kisborosnyó emlékparkjának megálmodója, Damó Gyula és a biomassza kazánokat gyártó Erpék tervezője és tulajdonosa, Bartha Sándor.

Az értekezleten elhangzott: „a XXI. század első évtizedében folytatott életmód egészségtelen, pazarló és energiafaló, pusztítjuk a természetet és visszaélünk az ajándékaival. Tőlünk karnyújtásnyira pusztul a vidék, pusztul az egészséges falu, ahol alig pár évtizede még megvolt a dolgok természetes rendje, mindent a természetből kaptak, és oda is került vissza minden. Az ökofalu nem projekt, hanem életforma."

Hosszabb riport a rendezvényről:
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/riport/29857-Zalnpatak-kis-szkely-ozis.html

Tudományos publikáció konferenciánkból:
Hegyi kaszálók, a biodiverzitás forró pontjai

2012. 01. 03.

Szerkesztette: Dr. Barbara Knowles
Kiadó: Society of Biology, London, 2011
ISBN: 978-0-900490-40-8

Letölthető itt: http://www.societyofbiology.org/policy/reports/mountain-hay-meadows

A kiadvány a 2010. június 7-9. között, Gyimesközéplok, Boros patakán lezajlott konferenciánk előadásainak alapján, a szerzők által megírt tanulmányokat tartalmazza angol nyelven. A tanulmányokat a kaszálóhasználathoz és a kaszálóra alapozott termékelőállításhoz kapcsolódóan két kategóriába soroltuk: 
- Biodiverzitás, táj, hagyományos tudás
- Társadalomtudomány, gazdaság, vidékfejlesztés

Az elektronikus tanulmánykötetet az Angol Biológiai Társaság jelentette meg, a szerzői jog tulajdonosa a Pogány-havas Kistérségi Társulás. A cikkek pdf formátumban is letölthetők.

Rodics Gergely
ügyvezető igazgató
 

Kalifornia beszámoló a Pogány-havas Kistérségnek

2011. 08. 01.

Dezsény Zoltán a Szent István Egyetem diákjaként 2008 szeptemberétől 2009 márciusáig a Pogány-havas Kistérségnél töltötte szakmai gyakornoki idejét, amelyet követően Gödöllőn környezetgazdálkodási agrármérnökként szerzett diplomát. Az erős alapozás Csíkban elégnek mutatkozott arra, hogy Fulbright ösztöndíjasként a Kaliforniai Egyetemen folytassa tanulmányait. Hazatérése után a mellékelt üzenetben foglalta össze tapasztalatait, a két térséggel kapcsolatos mezőgazdasági és vidékfejlesztési meglátásait a társulásunk számára, amely ide kattintva letölthető.

Rodics Gergely
ügyvezető igazgató
Brit lepkevadászok a Gyimesekben2011. 07.20.

Brit lepkészek

Angol rovarszakértők vizsgá-lódtak Csík és a Gyimesek hegyi kaszálóin. A vendégek érdeklődését a Pogány-havas Kistérségi Társulás által a hegyi kaszálók védelmében kifejtett nemzetközi lobbitevékenység keltette fel. „Megérte idejönni, egy nálunk rég elveszett világot találtunk" - vélekedtek a brit kutatók. 

Egy hétig vizsgálódtak a Gyimesekben, lepkék, rovarok után kutatva annak az angol csoportnak a tagjai, akik a Po-

gány-havas Kistérségi Társulás meghívására látogattak a régióba. A csoporttagok az Egyesült Királyság különböző részeiről érkeztek, de szakmai szempontból is igen színes volt a felhozatal. Volt köztük botanikus, természetvédelmi területet adminisztráló szervezet elnöke, rovarkutató, kisgazda, illetve egyetemi tanár is. Rövid beszélgetés során kiderült, nem bánták meg, hogy ideutaztak, hiszen - mint mesélték - egy csodálatos, Angliában már rég elveszett vadvilágot találtak, amelyet öröm volt személyesen megismerni.

Azt is különös élmény volt tapasztalni - ami végül is senki számára nem titok -, hogy másféle életstílusban élnek a csángók, mint a britek. „Nagyon tetszett, hogy itt a szomszédok elmennek segíteni egymásnak a mindennapi munka végzésében. Nálunk ilyen már nincs. Nagy, többszáz hektáros területeken farmerkedik három-négy fő, nagykapacitású traktorokat, egyéb mezőgazdasági gépeket használva. Az egymás mellett élők gyakorlatilag nem ismerik egymást, legtöbb esetben még köszönő viszonyban sincsenek egymással a szomszédok" - mesélt a legmélyebb benyomásáról Steve Benett ökológus. „Az itt tapasztalt növényés állatfajok sokszínűsége meglepett, noha az utazás előtt utánanéztem, mit is találhatunk majd. Különösen hasznos gyakorlatnak bizonyult a csapat számára a kiruccanás, hiszen az itt élő lepkefajok többsége nem található meg a brit szigeteken, így a résztvevők élesben gyakorolhatták a befogott egyedeken az azonosítást, meghatározást az egyetemen elsajátított módszertan segítségével" - értékelte a kis expedíció sikerét Nigel Spring oktató.

A falusi élet számunkra közönségesnek tetsző mozzanatai is különlegességgel bírtak a britek számára, nem láttak mindeddig például kézi fejést, illetve azt sem, hogy miként áll össze házisajttá a kifejt tej. A csoport véleménye egyöntetű volt: ritka értékek birtokában van a régió, amelyeket - néhány nap alatt ők is kiszúrták - sajnos fenyeget a globalizáció, az, hogy a fiatalok egyre inkább elfordulnak a hagyományos földműveléstől, hiszen nem könnyű szakma. Másrészt pedig tudatában vannak annak is, hogy a közös agrárpolitika uniós szinten ellehetetleníti a kisgazdák életét, inkább a gépesített, futószalagos módszerekkel termelő, környezetromboló mamutcégek kezére játszik.
Brit lepkészlányok

 „Talán a jövőben kissé odafigyelnek ránk is, és talán változik valami, visszarendeződnek nálunk is a kisgazdaságok" - sóhajtott fel Paul Kirkland ökológus. „Talán, csak akkor mit fog enni Londonban az a tizenhárommillió ember, aki egyáltalán nem termel élelmiszert, és cseppet sem törődik a természettel, kaszálókkal? Mert matematikailag ismert tény, hogy hagyományosan nem lehet előállítani a szükséges élelemmennyiséget" - tromfolt rá egy másik brit kolléga.

Egyszóval látták nálunk azt, ami odakint már elveszett, és sajnos azt is látták, hogy itt sem lesz ez másként, ha erős politikai-társadalmi akarat nincs a hagyományos parasztgazdaságok fenntartására. „Meg kellene próbálni erős marketinget kifejteni az ökoturizmus érdekében. Érték van, hihetetlenül gazdag a növény- és állatvilág errefelé, jó a levegő, csendes, békés a környék. Talán generálna annyi jövedelmet, hogy egzisztenciát biztosítson a gazdáknak, így fennmaradhatna a hagyományos életforma" - tanácsolta a csoportvezető búcsúzóul.

Hompoth Loránd
Harghita Népe
 A támogatásokat nem szabadna új szabályokhoz kötni

2011.07.05. 


  

„Óriási élmény volt látni hogyan működik itt a gazdálkodás, mert ezt a fajta életformát és ezeket a gazdálkodási technikákat már teljesen elveszítettük otthon" - ezekkel a szavakkal kezdte csíkdelnei beszámolóját hétfőn délelőtt a Skót Mezőgazdasági Kollégium tanácsadója és oktatója. Nicky Penford egy hetet töltött vidékünkön a Pogány-Havas Kistérség meghívására.  

Elmondása szerint itt tartózkodásának első napjaiban a Csíki-medence kaszálóival ismerkedett, a hét második felét már a Gyimesekben töltötte, ahol többek között a szénacsinálás folyamatában vett részt. „Elképesztő, milyen sokféle növény él ezeken a helyeken. Véleményem szerint ez a fajgazdagság egyedülálló, sőt, valószínű, hogy a székelyföldi kaszálókon az egy négyzetméterre jutó növényfajok száma a legmagasabb a világon" - jelentette ki a külföldi szakember. Kiemelte, a gazdák nagyszerű munkát végeznek a hagyományos gazdálkodási módszerrel, de több támogatásra van szükségük az Európai Unió részéről ahhoz, hogy megtarthassák ezt a gazdálkodási formát. A szakember szerint a támogatásoknak sokkal rugalmasabbaknak kellene

lenniük, abban lenne fontos szerepük, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodást a fiatalok számára is.„Ha itt körülnézünk, azt látjuk, nincs szükség új szabályokra, hiszen a fajgazdagság évszázados munka eredménye. A támogatásokat nem szabadna új szabályokhoz kötni, hanem azt kellene támogatni, hogy fennmaradhasson, ami már működik" - nyomatékosított a szakember.

Hozzátette, hazájában például már olyan mértékben eltűntek a természetileg értékes területek, hogy maguk az adófizetők, a városlakók igénylik a gazdák tevékenységét, mely által szép tájaik, kaszálórétjeik lehetnek. Ezért a munkáért az adófizetők pénzéből jelentős támogatást adnak a farmereknek.  

Nem lehet versenybe szállni a modern gazdálkodással

A hagyományos gazdálkodás nem lehet versenyképes a modernizált termeléssel szemben - magyarázta a skót szakember. Nicky Penford úgy látta, Romániában a síkságokon erősíteni fogják a termelést, míg a hegyvidékeken, ahol szóba sem jöhet a modern, gépesített gazdálkodás, fennáll a veszély, hogy felhagynak ezzel a tevékenységgel. „Mivelhogy a versenyképességre nincs lehetőség, ezért válnak fontossá a támogatások" - állapította meg.

Az agrárszakember a sok pozitív élmény mellett lehangolónak nevezte azt, hogy mennyire kevés pénzt kapnak a gazdák az elvégzett munkáért, illetve hogy egyszerűen nem látszanak azok a tevékenységi területek, melyek révén többletbevételhez juthatnak a gazdák. Egyik kitörési lehetőségként a falusi turizmust említette, ez azonban csak kevesek számára jelenthet megoldást. Megélhetést biztosíthat még a nyersanyag helyben történő feldolgozása is. Ezek megvalósításának azonban számtalan akadálya van. Például a tejcsarnokok működését mindenféle szabályok nehezítik, ugyanakkor amellett, hogy ezek száma igen alacsony, a termelőknek fizetett pénzösszegek is nevetségesek. Szintén problémát jelent, hogy a létező agrárkörnyezeti programok nem segítik egyértelműen a gazdálkodást, hanem inkább nehezítik azt. Beszélgetésünk végén a szakember reményét fejezte ki, hogy hozzá tud járulni ahhoz, hogy ennek a gazdálkodási formának a hírét elvigye hazájába. Tervei szerint egy következő látogatás alkalmával főiskolai diákjait is elhozza térségünkbe, megismertetve velük azt, miért és mennyire fontosak ezek a hagyományos gazdálkodási rendszerek a természetileg értékes területek fennmaradása szempontjából.

Rédai Botond
székelyhon.ro
Pogány-havas az Európai Parlamentben2011. 07.05.

Pogány-havas az EP-ben

2011. június 28-án a Pogány-havas Kistérségi Társulás Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselő támogatásával konferenciát szervezett a Magas Természeti Értékű (MTÉ) területeken folyó gazdálkodás hosszú távú fenntarthatósága érdekében.

Az ülést levezető házigazda SÓGOR Csaba Európai Néppárti képviselő mellett George LYON skót liberális és Iratxe GARCÍA PÉREZ baszk szocialista képviselők, valamint Tánczos Barna, a Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is kifejtették véleményüket a témához

kapcsolódóan. Előadást tartottak továbbá a DEMETER László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, Guy BEAUFOY, az Európai Természetvédelmi és Legeltető Állattartási Fórum igazgatója, (European Forum on Nature Conservation and Pastoralism), valamint Paul WALTON, az Angol Királyi Madártani Társulás vezetője (Royal Society for the Protection of Birds).

A döntéshozatal és végrehajtás különböző szintjein dolgozó szakemberek egyetértettek abban, hogy a MTÉ területeken folyó gazdálkodás kiemelkedő természeti értékeket tart fenn Európa különböző részein, de emellett a gazdálkodás fontos gazdasági és társadalmi-szociális szolgáltatásokat is nyújt a társadalom egésze számára, mint pl. a kiemelkedően jó minőségű élelmiszer-alapanyagok előállítása, vagy a vidéki munkahely-teremtés. Ezek érdekében az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának jelenleg zajló átalakításakor figyelmet kell fordítani azon támogatási formák kialakítására, amelyek nem a korábban természeti szempontból lerontott területek helyreállítását célozzák, hanem a jelenleg természeti értékekben rendkívül gazdag területeket fenntartó gazdálkodás változatlan formában történő folytatását segítik elő. Ez segítené legjobban a Pogány-havas kistérség területén, a Csíki-medence és a Gyimesek vidékén gazdálkodókat is.

A rendezvényen a Pogány-havas kistérséget Rodics Gergely igazgató, Barbara Knowles angol biológus, a társulás külső munkatársa és Demeter László biológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára képviselték. 

A társulás három munkatársa a rendezvényt követő délután és másnap az Európai Bizottság különböző szintjein dolgozó alkalmazottaival is találkoztak annak érdekében, hogy a kis, családi gazdálkodást veszélyeztető folyamatokról és ezek lehetséges megoldásáról egyeztessenek.

Megbeszélést folytattak Paolo de Castroval, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnökével és Martin Scheele úrral, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (DG Agri) Környezetvédelmi részlegének vezetőjével. Szintén találkoztak a Környezetvédelmi Igazgatósáról (DG Environment) Jeremie Crespinnel, a Mezőgazdasági, és Bősze Szilviával, a Biodiverzitás osztály munkatársaival, végül Krzysztof Sulima úrral, aki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon foglalkozik a vidékfejlesztési politikák egységes megvalósításának ellenőrzésével. Az említett szakemberek egyöntetűen egyetértettek a fent ismertetett téma fontosságával és a támogatások szükségszerűségével. Hogy mi lesz az uniós agrárreform kimenetele, azt végül az egyes tagállamok közötti megállapodások fogják eldönteni, de érezhető volt, hogy a megbeszélések fontos új információkkal bővítették a döntés-előkészítéssel foglalkozók ismereteit. Ilyen módon a Pogány-havas térségében összegyűlt tapasztalat bekerülhet az ilyen irányú döntéshozatali folyamatokba.
Rodics Gergely
ügyvezető igazgató
Amit a hegyek és a völgyek regélnek 2011. 06. 17.

A résztvevők 

Minden bizonnyal jó érzés történeteket mesélni és hallgatni, hiszen ezek segítenek emlékezni a múltra. Azok a közösségek, amelyek a természettel szoros kapcsolatban élnek, sokat megtapasztaltak a környezetükről, s így sok történetük van.

Ezt felismerve indította el a Pogány-havas Kistérségi Társulás a Polgártárs Alapítvánnyal, illetve a Tusnád Ásványvíz Rt.-vel közösen a Történetek a természetről és rólunk elnevezésű projektet, mely egyik záró mozzanatának

lehettünk tanúi tegnap a szépvízi Nyírő József Általános Iskolában. A kistérség településein található kilenc általános iskola csapatai vettek részt azon a vetélkedőn, melynek célja az elmúlt hónapok munkáinak ismertetése volt. Az V-VIII. osztályos diákok bevonásával zajló projekt során természetközeli élményekről szóló történeteket küldtek be a gyerekek. Ugyanakkor elméleti órákon vettek részt, melyeken globális természetvédelmi problémákról, illetve a helyi természeti értékekről tájékozódhattak. Utóbbiakat kirándulások során is megismerhették.

„Leggyakoribb téma a medvékkel való találkozás volt" - fogalmazott a közel háromszáz leírt történettel kapcsolatban Demeter László biológus. A projektvezető hozzátette, emellett egyéb vadállatokhoz, tehénkereséshez fűződő, vagy éppen a nagyszülők által mesélt anekdoták is előfordultak, olyanok, melyeknek folklorisztikai értékük is van. „A programban a vártnál sokkal többen vettek részt, a legtöbb iskola diákjai bekapcsolódtak. Célunk az volt, hogy a természet védelmét, ismeretét és tiszteletét sulykoljuk a gyerekekbe" - nyomatékosított a projektvezető.

A vetélkedő során egyébként egy-egy rövidke történetet elevenítettek fel a fiatalok a rögzítettek közül, emellett környezetük természeti szépségeit és ritkaságait is bemutatták. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, végül győztesként a szentmiklósi iskolát hirdették ki, második díjat a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola szerezte, harmadik pedig a csíkszentmihályi Arany János iskola lett.

„Egy vetélkedőn mindig kell legyenek győztesek, de közületek mindenki nyertesnek érezheti magát" - hangzott el a díjkiosztó során, ahol minden résztvevő ajándékcsomagot vehetett át. Demeter László biológus egyúttal arról biztosította a diákokat, a foglalkozások sora itt még nem ér véget, hosszú távon számítanak rájuk ezen a téren.

Az illetékes egyébként elmondta, az év végéig tartó projekt következő mozzanataként a gyerekek rajzaiból készül plakátsorozat az iskoláknak, ősszel a történetek válogatásából lát napvilágot egy kiadvány, ugyanakkor 10-15 perces dokumentumfilmet készítenek a történetek helyszínéül szolgáló egyik falu életéről, a mesélő személyekről. „Végső célunk rávezetni az embereket arra, hogyan profitáljanak a természeti értékekből, oly módon, hogy ne tegyék tönkre azokat" - szögezte le Demeter László.

Forrás:
Csíki Hírlap
Károly herceg Csíkban is segíti a hagyományos értékek megőrzését
2011. 05. 18.

Károly, Wales hercege, Nagy-Britannia trónörököse Csíkdelnén tett látogatást 2011. május 18-án. Első Hargita megyei útjával fel kívánja hívni a figyelmet az itt élő gazdák munkájának fontosságára, nevezetesen arra, hogy miközben különleges minőségű élelmiszert állítanak elő, egyúttal művelik és fenntartják Európa egyik legértékesebb tájképét.

A trónörökös a Pogány-havas Kistérségi Társulás vendége volt a mai napon, vendéglátói révén ismerkedett a térség-

gel és a társulás munkájával. A társulás tevékenysége nagy hangsúlyt fektet a helyi jövedelmek növelése, a kis léptékű családi gazdaságok fennmaradása és a természeti értékek megőrzése közötti egyensúly megőrzésére.

Ez a látogatás folyománya annak a két évvel ezelőtti első találkozásnak, ahol Rodics Gergely, a kistérség igazgatója és Barbara Knowles, angol biológus és a társulás támogatója megismerkedtek a herceggel Erdélyben. Ezt az első találkozást egy londoni utazás követte, ahol a Demeter Lászlóval, a Sapientia Egyetem tanárával kiegészült delegáció a Clarence House-ban - a herceg londoni rezidenciáján - találkozott őfelsége tanácsadóival. Ez után rendszeres együttműködés alakult ki az erdélyi képviselet és a kistérség munkatársai között, ami elvezetett odáig, hogy a herceg idei erdélyi nyaralásának keretében egy nem hivatalos látogatást kívánt tenni Csíkban.

A Csíksomlyótól Gyimesbükkig tartó Pogány-havas Kistérségi Társulást 6 község hozta létre 1999-ben: Csíkpálfalva, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A társulás célja a térségi lakosság életminőségének javítása a környezeti értékek, és a hagyományok tiszteletben tartásával.

A herceg látogatásának első állomása a (Csíkpálfalva községhez tartozó) Csíkdelne mellett található Torda-völgy volt, ahol annak különleges vizes élőhelyeivel, azok élővilágával ismerkedett. Az évtízezredek óta évente kiszáradó és újranedvesedő tavak élővilágát vizsgálja Demeter László biológus kollégáival. Más különlegességei mellett Delnén, ebben a völgyben található Románia legnagyobb mocsári béka populációja. A látogatás alkalmával a herceg találkozott a kutatócsoport tagjaival: Demeter László, Juhász Ágota, Péter Gabriella, Kelemen Alpár .

Ezt követően látogatást tett a delnei Szt. János templomban, amely a falu határában, a Torda-völgye mellett áll magányosan az egykori Torda falva megsemmisülése óta. Itt találkozott Csintalan László plébánossal és megtekintette a templom különleges művészettörténeti értékeit: a késő reneszánsz stílusú festett fakazettás mennyezetet és a szintén ebből az időből származó szárnyas oltárt.

A látogatás ezután Delne faluba vezetett, ahol Rodics Gergely és Barbara Knowles látták vendégül házukban, ahol a meghívott vendégek révén mélyebben is megismerhette a társulás tevékenységét. A vendéglátókkal folytatott hosszabb magánbeszélgetést követően találkozott a kistérség elnökével, Mihók Péterrel, valamint a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelne polgármesterével, Ferencz Csabával.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársai, Biró Róbert és Nyírő Gergely, valamint az igazgató, Rodics Gergely ecsetelték a társulásnál zajló projekteket, köztük a hagyományos és modern építészet ötvözését, a falvak igényesebb megjelenését célzó Faluképvédelmi programot.

A társulás egy új kezdeményezését, az érlelt sajtok és más tejtermékek helyi gyártását célzó szociális vállalat létrehozását mutatta be Molnár Levente és Birta Levente, akik évek óta dolgoznak azon, hogy a kis helyi gazdaságok és őstermelők jobb áron tudják értékesíteni a hegyi legelőkön és kaszálókon termelt tejet. A beszélgetésben részt vettek a leendő sajtüzemet támogató közbirtokosságok elnökei: Delnéről Nagy István, Csomortánból Gál Barna.
Csoportkép a Látogatóval

Végül négy olyan személlyel folytatott beszélgetést, akik a kistérségi társulás különböző településein folytatnak közösségfejlesztő tevékenységeket: Mátéffy Mária, Rácz Árpád, Miklós Katalin és Sárig Attila.

A herceg nagyon ízletesnek találta a leendő sajtüzem sajtjait, és kipróbálta a kaszálást is az udvaron. Végül egy kaszát kért ajándékba, amit az egyik szomszéd jószívűen felajánlott.
A Látogató kaszálás közben

Rodics Gergely
ügyevezető igazgató

Cikkek magyarul:

Csíki Hírlap
Hargita Népe


Krónika
Csíki Hírportál
Székelyföld Infó
Csíkpálfalva községi értesítője, első és második oldal

Videók magyarul:
Székelyhon.ro

Csíki TV
Duna TV, május 18., Híradó, 14:57 perctől
Duna TV, május 19., Térkép című műsor, 5:42 perctől
Echo TV, Híradó 17:10 perctől

Cikkek angolul:
Nine o'clock
Bucharest Herald

Cikkek románul:
Mediafax
Adevarul

Videók románul:
Antena 1


A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2011. évi I. közgyűlése 2011. április 29.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2011. március 17-én tartotta meg ez évi első közgyűlését. Az eseményen bemutatásra kerültek azok a tevékenységek, amelyeket 2010-ben valósított meg az egyesület, a benyújtott pályázatok és az idei év tervei.

A beszámoló ide kattintva tölthető le!

III. Csíkszéki Huszártoborzó Felcsíkon
2011. 04. 21.

III. Csíkszéki Huszártoborzó Felcsíkon

A plakát egy kattintással kinagyítható!

Sajtkóstoló Ajnádon

 2011.01.07.


  

 Kelendőek lehetnek a házi sajtok.
A Pogány-Havas Kistérség múlt év novemberében szervezett sajtkészítő napot a térség gazdáinak. Akkor több mint negyvenen hallgatták meg a sajtkészítő mesterek ötleteit, tanácsait, és együtt készítettek sajtokat. Az előadáson részt vevő gazdák, illetve gazdasszonyok azóta otthon is kipróbálták a hallottakat. A mostani találkozón már a sajtkóstoláson volt a hangsúly. Fokhagymás, hagymás, csípős, csihányos, füstölt - csak néhány ízesítés azok közül, amit a találkozón meg lehetett kóstolni.

Volt itt olyan sajt, amit csak egy hétig érlelt a gazda, de kínáltak olyan gyimesit is, amit kétszáz napig. Választhattunk lágy- és kenősajtot, hosszú és rövid érlelésűt is.

Rodics Gergelytől, a Pogány-Havas Kistérség menedzserétől megtudtuk, a sajtkészítő mesterek novemberi bemutatóját azért kezdeményezték, hogy a gazdáknak ezáltal is lehetőséget teremtsenek a tej alternatív értékesítésére. Egyelőre azt tartják fontosnak, hogy tanulják meg, hogyan lehet jó sajtokat készíteni.

Abban az esetben, ha néhány gazda majd erre akar szakosodni, akkor a továbblépésben is lehet gondolkodni, de egyelőre ez még túl korai lenne - jegyezte meg a menedzser. Ugyanakkor rámutatott, a gazdák bemutatóján is kiderült, hogy a sajt hosszas érleléséhez megfelelő helyiségek kelenek. Távlatilag akár az is cél lehet, hogy érlelőket alakítsunk ki - fogalmazott Rodics.

Köszönetet mondunk az Ajnád Panziónak, hogy ez alkalommal is vállalta a házigazda szerepet!

Daczó Dénes
szekelyhon.ro
  Könyvelési tájékoztató gazdáknak

2011.01.19.


  

Könyvelési tájékoztató gazdáknak. Uniós pályázatokhoz elengedhetetlen a cégbejegyzés.

Gazdák számára tartanak tájékoztató jellegű előadást könyvelés témakörben. Az uniós pályázatok egyre több esetben teszik szükségessé, hogy a gazdák vállalkozások keretében tevékenykedjenek. Éppen az ezzel járó könyvelés, ügyintézés az, ami nagyon sok gazdát elriaszt a pályázástól - vélekedett Nyírő Gergely. A Pogány-havas Kistérség mezőgazdasági referense érdeklődésünkre elmondta:

a hétvégén sorra kerülő előadás célja éppen az, hogy a gazdák számára átláthatóvá tegyék a könyveléssel járó feladatokat, elvárásokat. Ugyanakkor ezzel a gyakorlati útmutatóval is bátorítani szeretnék a gazdákat a pályázásra.

A könyvelésről szóló tájékoztatóra minden érdeklődő gazdát várnak szombaton, január 22-én 10 órától a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előadásra a gazdák a 0266/316035-ös telefonszámon kell bejelentkezzenek.

Daczó Dénes
székelyhon.ro
 Az angyalok köztünk járnak!

 2010.12.16.


  

Tapasztalhattuk mindannyian, akik részt vettünk a csíksomlyói Szent István gyermekgondozó központ lakói számára meghirdetett angyalkázási akcióban. Az érdeklődő angyalok számából pedig következtethetünk, hogy nem is kevés a köztünk járó angyalok száma.

December 14-én, a Jakab Antal Tanulmányházban összegyűltek az angyalok és az ajándékozottak. Itt tíz nappal a Megváltó eljövetele előtt 74 gyerek szívét, lelkét már betöltötte a várakozás kiteljesedésének öröme. Többé, kevésbé teljesedett a szívük vágya.

Ám tudják, hogy a legnagyobb ajándékra még várniuk kell, míg az adventi koszorún a negyedik, utolsó gyertya lángjának fénye is fel nem gyullad. Ekkor jön el ugyanis mindannyiunk számára a Megváltó ajándéka!

Az ajándékozás nem volt egyirányú. Először a gyerekek egy mindenki számára tanulságos előadással lepték meg angyalkájukat, így öltve magukra is angyali szerepet. Az előadást követően, a karácsonyfa mögül mindenki kézbe vehette a szeretettel, gondosan becsomagolt ajándékát. A gyerekek ezt szívükkel honorálták, egy csomagban ugyanis kézzel készített mézeskalács szívet, képeslapot és egy fényképet ajándékoztak minden angyalnak. A meglepetések sora még mindig nem ért véget itt, ugyanis az est záró mozzanataként a Szent István gyermekgondozó otthonban finom töltött káposztás vacsora várt minden agyalt és gyereket, ahol már családiasabb környezetben, ismerkedéssel, beszélgetéssel folytatódott a program. Így személyesen is találkozhattak az ajándékozók és az ajándékozottak.

Olyan sok angyal van a környéken, hogy néhányan csalódottan kellett tapasztalják, hogy elfogyott mind a 74 ajándékozott levele. Még amellett is, hogy a Gergely István, „Tiszti" vezette Csibész Alapítvány, Nagyasszonyunk házának lakói is csatlakoztak. Így az itt lakó 12 ifjú levelét is sikerült célba juttatni. Emellett természetesen a két intézmény nevelőit sem felejtették ki az angyalok, őket is várta meglepetéscsomag a fa alatt.

Végül elmondható, hogy a kedd este nemcsak 74, hanem kétszer 74 angyal találkozó estje volt, hisz mindenki kipróbálhatta az adakozást, és az ajándékkapást is. És ha csak a puszta számokat vesszük figyelembe, elmondhatjuk, hogy a Világ nem is olyan rossz, mint azt ahogy el akarják velünk hitetni. Csupán nyitott szemmel kell járnunk utunkon, és embertársainkban felismerhetjük a megszületendő Jézuskát!

A Pogány-havas Kistérségi Társulás ezúton köszönetet mond minden angyalnak, és nem utolsó sorban a Szent István otthon gondozóinak, munkatársainak az önzetlen segítségnyújtásért! Kívánjuk, hogy az Úr áldja meg szeretetével, és honorálja jócselekedeteiket!

Nyírő Gergely
Pogány-havas Kistérségi Társulás
  Tanösvényt létesítettek a Rompáca-patak mentén 

2010.11.24


  

Sajtótájékoztató keretében számolt be kedden Nyírő Gergely, a Pogány-havas Kistérség Mezőgazdasági referense a Rompáca-patak mentén megvalósított tanösvényről. Térségünknek ez az első tanösvénye, kiépítése 10 250 lejbe került - magyarázta Nyírő. Hozzáfűzte: a csíkajnádi Szent István Szervezet a projekt megvalósítására Hargita Megye Tanácsától pályázaton nyert 5 ezer lejt. A hiányzó összeget a Szentmihály-Ajnád Közbirtokosság, az Ajnád Panzió, valamint a Tornácos bolt biztosította.

A Pogány-havas Kistérség és a Szent István Szervezet által kiépített tanösvény hossza két kilométer. A rompácai borvízig négy kilométeres az út, melynek bejárása alig több mint egy órát vesz igénybe. A szintkülönbség 70 méter.

A gyalogosan járható szűk ösvényen összesen hét, oktató, tájékoztató jellegű táblát helyeznek el, melyből három Ajnád településen belül lesz, a többi négy pedig a falun kívül. A táblák különböző témákban informálják majd az arra sétáló turistákat.

A kihelyezett tablók többek között a helyi vízi élővilágról, a hagyományos építészetről, a településszerkezetről, a hagyományos gazdálkodásról tájékoztatnak egyszerű nyelvezettel, és helytörténeti útmutatóval is szolgálnak.

Létai Tibor
székelyhon.ro
Sikeresen pályáztak a Pogány-havas Kistérségi Társulás gazdái!

2010.09.29. 


  

Megnyugvással vehették tudomásul a 141-es, Félig önellátó gazdaságok támogatására pályázó gazdák, hogy pozitívan bírálták el az áprilisban beadott kéréseiket.

A Pogány-havas kistérség munkatársai 17 gazdának állították össze pályázati csomagját, akik közül 12 Csíkszentmihály községből származó, 2 csíkborzsovai, 1 hidegségi, 1 csíkcsomortáni és 1 csíkszentsimoni gazda. Örömmel nyugtáztuk, hogy minden beadott pályázat támogatásban részesül.

A minisztérium értesítése szerint az idei év folyamán még egy alkalommal ki lesz írva a 141-es intézkedés, így akik szeretnének pályázni, továbbra is nyitva áll a lehetőség.

Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni a Vidékfejlesztési Vezérigazgatóság Irányító Hatóságának Hargita megyei Kirendeltsége (Direcţia Generală de Dezvoltare Rurală, Autoritatea de Management pntru P.N.D.R. Harghita) munkatársainak a pályázatok készítése során nyújtott önzetlen segítségüket, nem utolsó sorban a gazdáknak bizalmukat!

Nyírő Gergely
Pogány-havas Kistérségi Társulás
Nívódíjat kapott a Pogány-havas Kistérségi Társulás kaszálóvédelmi projektje

 2010.09.02.


  

A Pogány-havas Kistérségi Társulás által kezdeményezett kaszálóvédelmi projekt nyerte el a GfÖ (Gesellschaft für Ökologie), Németország, Ausztria és Svájc Ökológiai Társaságának „2010. legjobb projektje" díját.

A GfÖ 2007 óta oszt ki díjakat olyan tevékenységek jutalmazására, amelyek kiemelkedő eredményeket mutatnak fel az ökológia területén. Négy tevékenység-kategóriát díjaznak: legjobb doktori disszertáció, legjobb diploma- vagy mesteri dolgozat, legjobb projekt és végül a legjobb fotó.

Az idei átadási ünnepségre a GfÖ - The future of biodiversity (A biodiverzitás jövője) címet viselő konferencia alkalmával került sor Giessenben, augusztus 31-én. A tudományos konferencián a projektet és a csíki valamint a gyimesi térséget Bíró Róbert, a Pogány-havas kistérség munkatársa mutatta be.

Az elbíráló testület több szempont miatt döntött a kistérségi társulás kaszálóvédelmi projektje mellett. Az egyik ok, hogy a projekt mind helyi mind pedig európai szinten fontos célt tűzött ki maga elé, másodsorban az, hogy változatos a tevékenységek skálája. Szintén nagyra értékelték, hogy - bár a projekt még nem ért véget - a megvalósításnak már most számos fontos és minőségi eredménye született, úgy mint az ökológiai felmérések, a nyári nemzetközi konferencia megszervezése vagy éppen a gazdák segítése abban, hogy a kaszálóhasználathoz kapcsolódó bevételeiket növelhessék, pl. tejminőség-mérő laboreszközök beszerzésével.

A projektről röviden

Célja a hegyi kaszálók fenntartható használatának, és ez által a helyi közösségek és az általuk fenntartott természeti értékek megmaradásának elősegítése a Pogány-havas Kistérség területén. Vidékünk különleges gazdag természetvédelmi értékekben, számos védett területet létezik, de sok az ismeretlen és ezért nem védett érték is. Ezek közé tartoznak a hagyományos módon művelt kaszálók is.

A projekt fő célkitűzései:

- A helyi kaszálórétek biológiai sokféleségére vonatkozó adatbázis létrehozása biológiai kutatásokkal.

- Egy csíki és egy gyimesi mintaterület kezelési tervének kidolgozása.

- A természeti értékekből és a fenntartható földhasználatból származó bevételek növelése a földtulajdonosok számára.

- A nemzeti és európai támogatási politikák befolyásolása a helyi közösség érdekei mentén.

Támogatók: ENSZ Globális Környezetvédelmi Alap (UNDP GEF-SGP), Barbara Knowles Alap, az Európai Természetvédelmi és Legeltető Állattartási Fórum (EFNCP) által az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága, valamint a Szülőföld Alap, Hargita Megye Tanácsa és magánadományozók.

Szakmai partnerek: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ADEPT Alapítvány és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség.

Az oklevél ide kattintva tekinthető meg.

Weboldal: http://www.mountainhaymeadows.eu/

Hazai sajtóhír: Csíki Hírlap

Biró Róbert
Pogány-havas Kistérségi Társulás
Határon túlról érkezett segítség a Csíki LEADER térségnek 

 2010.09.01.


 

Augusztus 16. és 20. között öt napon át közös munkában készült a Csík LEADER Akciócsoport stratégiája magyarországi partnertérségünk munkatársaival. Páliné Keller Csilla, az Alpokalja-Ikvamente LEADER Egyesület munkaszervezetének vezetője és kolléganője Zambó Ilona több éves hazai tapasztalataikat tudták megosztani és beépíteni a formálódó fejlesztési tervbe.

A két szakember a Pogány-havas Kistérségi Társulás vendége volt, ittlétüket egy közös LEONARDO pályázatból finanszírozták. A közös munka eredményeként a stratégia

fejlesztési prioritásai,a tervezett intézkedések és a költségvetés összeállítása készült el. Az itt töltött napokban jutott idő a 3 kistérség: Felcsík, Alcsík és a Pogány-havas bejárására, megismerésére is.

Vendégeink is részt vettek az augusztus 19-én megtartott munkamegbeszélésen a helyi akciócsoport tagjaival, ahol Keller Csilla bemutatta a munkaszervezetük működését, annak sajátos előfinanszírozási megoldásait, valamint a pályázati döntéshozatali mechanizmust. Mátéffy Mária vázolta a térségünkben végzett kérdőíves felmérés eredményeit, valamint a stratégiakészítés megvalósított lépéseit. Rodics Gergely a LEADER stratégia prioritásait, intézkedéseit mutatta be, és az intézkedések keretében megvalósítható projektek méretét, várható számát és támogatási intenzitását. Erre vonatkozóan hosszú egyeztetés alakult ki a jelenlévők között, sok hasznos módosítás történt.

A látogatás eredménye az is, hogy Keller Csillát sikerült megszólaltatnunk a most készülő LEADER-filmhez kapcsolódóan, ami nagyon jól egészíti ki az idén nyáron lezajlott magyarországi tanulmányúton készült, és a filmben felhasznált vágóképeket, illetve felvázolja azt a perspektívát, amit a LEADER jelenthet térségeink számára.

Ezúton is szeretnénk megköszönni Csilla és Ila értékes segítségét, és kifejezni abbéli reményünket, hogy a két LEADER akciócsoport a jövőben is hasonlóan eredményes együttműködést fog folytatni!

 Szakmai ösztöndíjasok a Pogány-havas Kistérségnél

2010.08.19. 


  

 Az Alpokalja-Ikva mente LEADER Egyesület által megnyert Leonardo pályázat finanszírozásában, négy hétre, nagyszerű (szak)emberekkel bővült a kistérségi iroda munkacsoportja.

Fülöp Juditnak a turizmusfejlesztés, míg Rabi Gézának a Pogány-havas Kistérségi Társulás falukép-védelmi programja megismerése volt a célja. Judit a térségek közötti turisztikai együttműködések alapjait tette le, és segített a térség turisztikai kínálatát egy- és többnapos programcsomagokká alakítani. Géza munkájának célja az volt, hogy a Pogány-havas kistérségnél összegyűlt tapasztalatok alapján

egy hasonló falukép-védelmi programot indítsanak el a Fertő-tó világörökségi oltalom alatt álló falvaiban.

Itt tartózkodásuk eredményeként bizton remélhetjük, hogy a két térség közötti hosszú távú együttműködések lehetősége is bővült.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani munkájukért, és azért hogy fiatalos lendületükkel betöltötték, felpezsdítették a kistérség irodáját!

Ide kattanva olvashatják Rabi Géza beszámolóját, illetve a fotóra kattanva az itt készített képei láthatók!

Nyírő Gergely
Pogány-havas Kistérségi Társulás
Gyimesi szénacsináló kaláka 2010. 07. 29.

Kalákázók

Barátkozás, szórakozás, új készségek elsajátítása és aktív cselekvés a Keleti-Kárpátok táji szépségének, az itteni értékes hegyi kaszálók növényzete, állatvilága és hagyományai megőrzésének érdekében.

Ezeket kínálja az az egy hetes program, melynek során a résztvevők ismeretet szerezhetnek a természet és gazdálkodás kapcsolatáról azáltal, hogy részt vesznek a legfontosabb munkában, a „szénacsinálásban", és megismerik a kapcsolódó szerszámok elkészítésének művészetét egy helyi mesterembertől.

A kaláka ötlete abból ered, hogy egyre több tulajdonos problémának, sőt néha „átoknak" tartja, hogy meg kell művelje a kaszálóját, és inkább felhagyja. Ezek az emberek a városi kényelmet fontosabbnak tartják, mint a jó minőségű - és egyébként Európai szinten is kiemelkedően fajgazdag - kaszálók művelését. Ezeket, ha két-három évig nem művelik, akkor több év nehéz, jövedelem nélküli munkájába kerül, hogy újra ebbe a jó termelő állapotukba visszahozzák. A nyugat-európai példák viszont azt mutatják, hogy az emberek szinte soha nem térnek vissza a felhagyott kaszálóikhoz.

Azzal, hogy mi e kaláka által fenntartjuk őket, több célt is szeretnénk elérni:
1) Adunk még egy esélyt, hogy ha pár év múlva a tulajdonosok meggondolnák magukat, és visszatérnek a gazdálkodáshoz, akkor ez a terület ne kerüljön ki a művelésből.
2) Ez a kezdeményezés elsőre furcsának tűnhet a helyi lakosság szemében, de reméljük, hogy lassan sikerül tudatosítani bennük, hogy az a nehéz munka, amellyel a kaszálókat évről-évre megművelik mennyire értékes. Azt szeretnénk elérni, hogy a helyiek büszkék legyenek munkájukra, és motiválni szeretnénk a fiatalokat, hogy otthon maradjanak és gazdálkodjanak.
Időpont: 2010. augusztus 23-29.
Helyszín: Gyimesbükk, Áldomáspataka (Ghimeş-Făget, Aldămaş a térképen). 
Szervező: Csík-Gyimes Natúrpark Egyesület.
Partner a Pogány-havas Kistérségi Társulás.
Támogatók: Barbara Knowles, Communitas Alapítvány.

A meghívó, amely egyben a tervezett programot is tartalmazza, ide kattintva tölthető le!

Rodics Gergely
ügyvezető igazgató
Konferencia a Borospataki Skanzen és Panzióban, Gyimesközéplokon
2010. 07. 13.

Csoportkép

A nap ragyogott az égen, a rétek virágoztak, így a Pogány-havas Kistérségi Társulás által szervezett nemzetközi konferencia nem csak témájával és színvonalával, hanem gyönyörű falusias környezetével is különlegeset tudott nyújtani a 96 résztvevő nem kis örömére.

Az esemény célja az volt, hogy több szemszögből vizsgálja meg a hegyi kaszálók helyzetét: hagyományos kultúra, területhasználati módok, természet-védelem,

táj, az élelmiszertermelés, oktatás vagy az ökoturizmus számára nyíló lehetőségek.

A konferencia számos tudományág képviselői számára adott lehetőséget kutatási eredményeik, véleményük és javaslataik bemutatására a hegyi kaszálók használatával, jövőbeli szerepével kapcsolatban. Az előadások mellett poszterbemutatókon adtunk lehetőséget kutatási összefoglalók ismertetésére, a műhelymunkák keretében pedig bárkinek lehetősége nyílt véleménye kifejtésére. A konferencia nyitórendezvénye volt a hétfő esti állófogadás, amelyet kedden és szerdán délelőtt előadások és műhelymunkák, délután pedig társulásunk által kijelölt kutatási mintaterületeink terepi bemutatása követett.

Az eseményt őfelsége Károly herceg, brit trónörökös és Sir John Lawton, ökológus, a Brit Királyi Környezetszennyezés-védelmi Bizottság vezetője levélben üdvözölte és támogatásáról biztosította törekvéseit.

Különleges öröm volt ilyen sokféle, egymást kiegészítő szakma képviselőivel találkozni: gazdákkal, biológusokkal, szociológusokkal, közgazdászokkal, politikai döntéshozókkal, polgármesterekkel, tanárokkal, panzió tulajdonosokkal és civil szervezetek képviselőivel. A szünetek, étkezések és a terepbejárás egyaránt jó lehetőséget adott szakmai beszélgetésekre, amely új barátságok és szakmai kapcsolatok kialakulását tette lehetővé, és megerősítette mindannyiunk meggyőződését abban, hogy a hegyi kaszálók védelme, fenntartható használata és azok szociális szerepének megőrzése fontos közös célunk.

Erdély gyepterületei a legfajgazdagabb élőhelyek közé tartoznak Európában. Ezen belül különösen értékesek a Keleti-Kárpátok hegyi kaszálói, mert biodiverzitásuk magas, táji értékük pedig kiterjedtségük miatt rendkívüli. De ami Erdély vonatkozásában talán még nagyobb értéke, hogy szemben sok más térséggel (például Szászfölddel), ezt a tájat évszázadok óta ugyanaz a közösség műveli, így a mai gazdálkodási gyakorlatot töretlenül adta át apa a fiának.

A polgármesterek, gazdák és vállalkozók meglepetten tapasztalták, hogy az itteni kaszálórétek mekkora érdeklődést keltettek a külföldről érkezőkben. Egy ilyen esemény fontos hozadéka az, hogy sikerül a helyiekkel megértetni, hogy a térség természeti értékei mennyire kiemelkedőek és büszkék lehetnek arra, hogy fenntartják ezt a tájat évről évre a hagyományos gazdálkodás által. Az érem másik oldala, hogy a modern kor nyomása ezeket az értékeket mára végveszélybe sodorta Európában. Amennyiben az európai léptékben is kimagasló értékek ismerete általánossá válik a helyi lakosság körében, ez segítheti a kaszálórétek megmaradását is. Ebből a szempontból nagyon jó volt, hogy több tanár és tanító, iskolaigazgató is részt vett a konferencián. Javaslatokat fogalmaztak meg, mely szerint olyan információkra, oktatási segédanyagokra lenne szükségük, amelyek segítéségével a gyerekeket is be lehet vezetni ebbe az ismeretkörbe.

A konferencia előtt és után is újságcikkek egész sora jelent meg a témáról. A konferencia a Biodiverzitás Nemzetközi Éve 2010 programsorozat egyik hivatalos rendezvénye volt.

Az esemény két nyelven zajlott, magyarul és angolul, a fordítást két csíkszeredai tolmács biztosította. Munkájukat nagyon jól kiegészítette az a kétnyelvű konferencia-kiadvány, amelyet az előadások és műhelymunkák összefoglalóiból állítottunk össze.

Az élmények csúcsát mégis talán azok a kirándulások jelentették, melyek keretében a konferenciát is finanszírozó UNDP GEF projekt két kutatási mintaterületét látogathatták meg a résztvevők. Demeter László és Csergő Anna-Mária a csíkdelnei Torda völgyét, a Csíki-medence jellegzetes vizes élőhelyét mutatták be. A Torda völgye értéke, hogy több ritka kétéltű és ragadozó madár faj él itt, illetve itt található az egyik legnagyobb mocsári béka populáció Romániában. A dombok közt magányosan álló, nemrég felújított, kora-középkori Szent János templom, mint különleges kulturális reliktum teszi ezt a helyszínt még csodálatosabbá.

A másik mintaterületen, Jávárdipatakán Molnár Zsolt és Babai Dániel kalauzolta a csoportot Gyimes szebbnél-szebb kaszálóin. Segítségükre volt a 65 éves Karcsi bácsi, egy helybéli lakos, aki élő bizonyságát adta a helyiek kiemelkedő növényismeretének. Másnap Béla volt az - akinek nagyapja, aki magyar katonaként az első világháború alatt egy helyi asszonytól született gyermekei okán maradt Gyimesben - mesélt érdekes tényeket és legendákat a gyimesi ember és a növények egymást segítő együttéléséről. A túravezetők és a helyiek e különleges párhuzama az akadémikus és a hagyományos tudás izgalmas és sokszor mulatságos duettjét alkották.

Emlékezetes pillanat volt az előadások sorában, amikor Patrick McGurn a napos meleg időben arról mesélt, hogyan szárítják Írország nedves klímáján a szénát. Owen Mountford a Kazah növény és állatvilág párhuzamait mutatta be, míg Rainer Waldhardt a gyors és nem kívánatos földtulajdonosi szerkezetváltás veszélyeire figyelmeztetett. Jeremy Staniforth ismét a területre vonatkozó pontos adatok hiányára és fontosságára, Razvan Popa pedig az elemzések megfelelő minőségére irányította mindannyiunk figyelmét.

A műhelymunka megbeszélések közül jópárat a jó idő miatt a szabad ég alatt tartottunk meg, ami teret engedett a szabadabb gondolkodásnak. A műhelymunkák összefoglalói közvetlenül beépülnek a majdani kaszáló menedzsment tervekbe, amely a GEF által támogatott projekt egyik eredménye, illetve további térségünk által használt oktatási, ökoturisztikai, vidékfejlesztési szakmai dokumentumokba.

Helyi kézművesek, Bíró Gyöngyi, Dánél József, a Györgyice család valamint egy helyi, de holland származású biogazda, Wil van Eijsden kínálták gyönyörű vagy éppen ízletes portékáikat a szünetekben.

A hagyományos, helyi ételeket fogyasztva a hosszú asztalok mellett, vagy éppen az esti néptáncbemutatót követő táncház lehetőséget teremtett az új ismeretségek kialakítására, megerősítésére, így fájó szívvel mondtunk búcsút egymásnak a harmadik nap délutánján, bízva abban, hogy ismét vendégül láthatjuk új barátainkat ezen a varázslatos vidéken.

Szervezők: Pogány-havas Kistérségi Társulás, Barbara Knowles és Demeter László.
Támogatók: az ENSZ Környezetvédelmi Alap Kis Pályázatok Programja (UNDP GEF SGP), a Szülőföld Alap, Az Európai természetvédelmi és Legeltető Állattartási Fórum (EFNCP) révén az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatósága, Hargita Megye Tanácsa és a Barbara Knowles Alap.
Szakmai partnerek: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ADEPT Alapítvány, Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség.

A konferenciával vagy a projekttel kapcsolatos további információkért látogassa meg a www.mountainhaymeadows.eu weboldalt, ahonnan letölthető a konferencia előadásainak összefoglalóját tartalmazó kiadványunk is. 

szerző: Barbara Knowles
fordította: Rodics Gergely
Konferencia 2010. 03. 01.

Hegyi kaszálók - a biológiai sokféleség és hagyományos kultúra találkozási pontjai
Virágok
A Pogány-havas Kistérségi Társulás szeretettel meghívja Önt a 2010 június 7-9-én sorra kerülő, kaszálórétekről szóló konferenciájára, Gyimesközéplokon a Borospataki Skanzen és Panzióba.

A konferencia céljai:
- találkozási lehetőséget biztosítani gazdálkodók, biológusok, szociológusok, politikai döntéshozók és civil szervezetek számára a kaszálók megőrzésének és fenntartható kezelésének megvitatása céljából.
- felhívni a figyelmet a hegyi kaszálók természetvédelmi és társadalmi értékére.
- a Biodiverzitás Nemzetközi Évének megünneplése.

Témák: A gyimesi és csíki mezőgazdasági tájak kialakulása; Kaszálók és biodiverzitásuk; Kaszálók kezelése a gyakorlatban; Természetvédelmi területeken folytatott hegyvidéki gazdálkodás; A biológiai sokféleségről szóló egyezmény; Helybéliek viszonyulása a kaszálókhoz: felmérések eredményei; A hagyományos gazdálkodás értéke; Helyi perspektívák a fenntartható vidékfejlesztésről; Minőségi tejtermelés; Kaszálók értékének növelése bio-élelmiszerek és turizmus által.

Részletekért és a regisztrációs űrlapokért kérjük látogassa meg a konferencia weboldalát: http://mountainhaymeadows.eu/conference.php?lang=hu
Projekt
2010. 02. 26.

Hegyi kaszálók - a biológiai sokféleség és hagyományos kultúra találkozási pontjai


Virágok

Az erdélyi gyepek Európa legfajgazdagabb növénytársulásai közé tartoznak. A székelyföldi domb- és hegyvidék kaszálói kiemelkedőek fajgazdagság és tájképi szépség tekintetében. A vidék különleges értéke, hogy itt még élnek a gyepeket létrehozó és fenntartó, hagyományos tájhasználatot folytató falusi közösségek.

Projektünk célja a kaszálók fenntartható használatának elősegítése, és ezáltal a kaszálók biológiai sokféleségének és az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásoknak a megőrzése, az egészséges falusi közösségek fennmaradásának segítése a Székelyföld két egymáshoz közeli, de nagyon eltérő tájegységében: a Csíki-medencében és a Gyimesekben.

A projekt 2009 szeptemberétől 2011 februárjáig tart. Kivitelezője a Pogány-havas Kistérségi Társulás, támogatói a UNDP GEF Kis Pályázatok Programja, a Barbara Knowles Alap, az Európai Természetvédelmi és Állattartási Fórum az Európai Bizottság által finanszírozva (Környezetvédelmi Főigazgatóság) és magánszemélyek. A projekt partnerei a Sapientia EMTE, a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és az ADEPT Alapítvány.

További információkért kérjük látogasson el a projekt weboldalára: http://mountainhaymeadows.eu/index.php?lang=hu

LEADER képzés a Központi Régióban
2010. 02. 26.

2010. március és április hónapjai alatt hétfőtől péntekig tartó 5 napos képzés sorozatokat szervez, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából az osztrák GBI Consulting. A képzés célja, hogy felkészítése a LEADER programban való aktív részvételre a Központi Régió és az Észak-Nyugati Régió 12 megyéjében élő vidéki lakosságot.

A programban résztvevők oklevelet kapnak a kurzus elvégzéséről és a későbbiekben ők lehetnek azok, akik saját településeiken sokat segíthetnek a LEADER projektek kitalálásában, kidolgozásában. Ezek közül lesznek kiválasztva azok, akik egy következő képzési programon részt vehetnek, ami után alkalmassá válnak a LEADER stratégia elkészítésére és LEADER pályázatok megírására. Ez utóbbi lehetőséget fog adni arra, hogy saját szervezetük, vállalkozásuk pályázatait elkészítsék, vagy mások számára - akár pénzért - pályázatokat írjanak. A Pogány-havas kistérségből 23-an jelentkeztek a képzésre, nem kis örömünkre nagyrészt olyan fiatalok, akik jelenlegi lakóhelyükön képzelik el a jövőjüket.

Rodics Gergely
ügyvezető igazgató
LEADER program a CSÍK régióban2010. 02. 22.

A LEADER az Európai Unió vidéket, falvakat támogató programja, amely pénzügyi segítséget nyújt a falvak fejlesztéséhez, a helyi lakosság által megfogalmazott célok megvalósításához.

2009. októberében az Alcsík, a Pogány-havas és a Felcsík Kistérségek közös pályázatot nyújtottak be a LEADER programozás előkészítésére. A Csíki LEADER térséget a három kistérség hozta létre Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére, összlakossága 78.923 személy, amely az európai gyakorlatot nézve közepes nagyságú térséget jelent.

A projekt a helyi mozgósítást, a LEADER program megismertetését, valamint az Akciócsoport vidékfejlesztési tervének elkészítését finanszírozza, amely tulajdonképpen a LEADER program pályázati anyaga lesz. Ebben a vidékfejlesztési tervben kell, hogy szerepeljen minden olyan projektötlet, amely pozitív elbírálás esetén a térségben 2007. és 2013. között megvalósításra kerül.

A LEADER térséget képviselő Helyi Akciócsoport 3 ágazat képviseletéből tevődik össze: önkormányzatok, kereskedelmi szféra, valamint civil szervezetek. A Pogány-havas Kistérségi Társulást 12 személy képviseli az Akciócsoportban. A Kistérségi Társulás képviseletében: Mihók Péter, Önkormányzatok képviseletében: Ferencz Tibor, Ferencz Csaba, Tankó Tibor, Vállalkozások képviseletében: Deáky András, Közbirtokosságok képviseletében: Domokos József, Ifjúság képviseletében: Fodor Zoltán, Mezőgazdaság képviseletében: Szőcs József, Szociális ügyek képviseletében: Rácz Árpád Környezetvédelem képviseletében Antal András és Demeter László Nonprofit szervezetek képviseletében: Mátéffy Mária. Ez az összetétel nem végleges, előfordulhatnak változások.

A Csík LEADER partnerség nevében a pályázatot az Alcsík Kistérség adta be, egy öttagú szakértő-csoport közreműködésével (Kassay János, Mátéffy Mária, Rodics Gergely, Süket Zsombor, Krézsek Katalin), akik az elkövetkező időszakban dolgozni fognak a vidékfejlesztési terv elkészítésén, szakmai képzéseket, tájékoztató fórumokat, tanulmányutakat szerveznek, valamint bejegyeztetik a bíróságon a CSÍK LEADER Akciócsoportot.

Krézsek Katalin
vidékfejlesztési referens

Beszámoló a Pogány-havas Kistérségi Társulás 2010. évi I. közgyűléséről 2010. 02. 08.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2010. február 3-án tartotta a 2010-es év első közgyűlését a csomortáni Szellő Szállóban.

A közgyűlés napirendi pontjai:

  1. A közgyűlés jelenlévő tagjai elfogadták a 2009 évi tevékenységi beszámolót (a szövegre kattintva letöltheti).

  2. A közgyűlés tagjai elfogadták az idei tevékenységi tervet (a szövegre kattintva letöltheti).

  3. A 2010-es költségvetés elfogadása. Az önkormányzatok idei tagdíja az elmúlt évekhez hasonlóan lakosság arányosan lesz megszabva, 1 lakosra 1,2 lejt fizetnek.

  4. Egyebek:

A kistérség szolgáltatóvá való alakulását vetette fel Mátéffy Mária, amelynek lényege, hogy a kistérség munkatársai nyújtsanak pályázatírási szolgáltatást az önkormányzatoknak. Minden évben minden önkormányzat fogalmazzon meg egy fejlesztési elképzelést, amelyre a kistérségi iroda pályázatot ír. Ferencz Csaba ötlete volt, hogy mivel önkormányzatoknál nem lehetséges alkalmazni új munkatársat pályázatfigyelésre és -írásra, a kistérségi iroda ilyen típusú szolgáltatást is nyújtson fizetés ellenében. A javaslat pozitív visszhangra talált, pontosítására a későbbiekben fog sor kerülni.

Tagdíjbefizetések elfogadása. A jelenlévő polgármesterek vállalták, hogy február 28-ig befizetik a tagdíjat, ami a LEADER pályázat jelenleg zajló megvalósítása miatt sürgető.

Az ADI (Fejlesztési célú községi együttműködés) alapítás kérdése. Mivel ez egy elsősorban a polgármestereket érintő ügy, ezt szűkebb körben egy másik alkalommal fogják megbeszélni.

A kistérség belépése a Vacsárcsi Gazdaegyesületbe. A közgyűlés javaslata az volt, hogy a gazdaegyesület megalakulása után lépjen be a kistérségi társulásba, mivel ez egy erre alkalmas ernyőszervezet.

A közgyűlésen Márton István, Hargita megye tanácsának Vidékfejlesztési osztályvezetője javaslatot tett arra, hogy célszerű lenne elindítani a megye területén egy olyan programot, amelyben minél több gazdaságnak meg lehetne szerezni a bio-minősítését. Leghamarabb az erdőt lenne célszerű, mivel itt nagy területeket rövid idő alatt lehet átállítani, és így az erdei gyümölcsökből készült termékeket hamar lehetne bioélelmiszerekké minősíttetni. A gazdaegyesületek vagy a közbirtokosságok kellene, ezt felvállalják, későbbi egyeztetések során fog kiderülni, hogy a költségek így megoszlanak-e.

Izsák-Székely Lóránt (Szentmihály Százada, Csíkszentmihály) javaslata az volt, hogy a kistérség mediatizálására fektessünk nagyobb hangsúlyt, mert még mindig nem kellően ismert a tevékenység a lakosság körében. További javaslata, hogy a kistérség menedzsere a tavalyi tevékenységi beszámolót mutassa be a testületi üléseken annak érdekében, hogy a képviselők tisztában legyenek azzal, hogy milyen célokra fordítja a társulás az önkormányzatok által befizetett tagdíjat.

A közgyűlést jó hangulatú vacsora követte, ezúton is köszönjük Ferencz Csaba, Pálfalva polgármesterének meghívását.

Krézsek Katalin
vidékfejlesztési referens

Zöld szigetek lesznek az iskolák2009.11.12.


A tavaszi szemétgyűjtési akció sikerességén felbuzdulva, több mint ezer iskolás kapcsolódik be abba a szelektív hulladékgyűjtési kampányba, amit a Pogány-Havas Kistérségi Társulás indított az elmúlt időszakban. Csíksomlyótól Gyimesbükkig körülbelül huszonkét tanintézmény diákja gyűjti versenyszerűen a papírt és petpalackot.  Sőt, ezenkívül az iskolák állandó gyűjtőpontokat is létesítenek.

"A tavaszi szemétgyűjtési akciónk annyira sikeresnek bizonyult, hogy több iskola részéről megfogalmazódott annak igénye, tegyük folyamatossá a szelektív hulladékgyűjtést" - tájékoztatta lapunkat Nyírő Gergely, a projekt menedzsere. Mint mondta, az ötletet jónak találták, hisz a lakosság felkészítését a szelektív hulladékgyűjtésre épp abban a közegben kell elkezdeni, ahol a gyerekek idejük nagy részét töltik, elsajátítják a társadalmi viselkedésmintákat, szocializálódnak. A megvalósítás érdekében Hargita Megye Tanácsánál pályáztak, és nyertek, így a kampány 9795 lejes összértékéből 4800 lejt az említett hivatal biztosít, a fennmaradó összeget partnerek és támogatók, illetve az önrész teszi ki. 

A projekt során az elmúlt két hétben a Zöld Székelyföld Egyesület közreműködésével rövid, helyi példákkal és fotókkal illusztrált tájékoztató előadásokat tartottak a szelektív hulladékgyűjtésről. A napokban papírt és pet-palackot gyűjtöttek a diákok, ugyanakkor a patakmedrek környékéről is összeszedték a szemetet. A felgyűlt hulladékot holnap szállítja el a Solaris Trade Kft., ekkor derülnek ki az iskolánként szervezett versenyek győztesei. Ami talán a legfontosabb hozadéka ennek a kampánynak, a papír és műanyag palackok begyűjtése nem áll le a kampány befejeztével. Az iskolákhoz konténereket helyeznek ki, azzal a céllal, hogy folyamatos legyen a szelektív hulladék öszzeszedése. A szemét rendszeres elszállítását a Solaris Trade vállalta. A kampányban részt vevő iskolák ajándékban is részesülnek.
Rédai Botond
Csíki Hírlap
Tanulmányúton a Pogány-havas Kistérségi Társulás 2009. 10. 27.

Tanulmányutasok 2009 

2009. október 12-17. között szakmai tanulmányúton vett részt a Pogány-havas Kistérségi Társulás 24 fős delegációja a magyarországi Szigetköz-Moson-Sík LEADER Egyesületnél, a szlovákiai Fórum Intézetnél és a szintén magyarországi székhelyű, de szlovákiai és magyarországi településeket összefogó Ister-Granum Eurorégió térségében.

A Szigetköz-Moson-Sík LEADER Egyesület idén tavasszal kereste meg kistérségünket, hogy legyünk partnerek egy cserekapcsolatban, amelynek célja a két térségek kölcsönös

megismerkedése, egyesületek, cégek közti kapcsolatok kialakítása, testvér-települési kapcsolatok létesítése és közös projektek lebonyolítása. A szigetköziek 16 fős csapata szeptember közepén látogatta meg térségünket, és már szóbeli megállapodások is születtek különböző együttműködésekre.

A Pogány-havas kistérségből polgármesterek, iskolaigazgatók és tanárok, vállalkozók, és más olyan személyek vettek részt az úton, akik rendszeresen részt vesznek a társulás akcióiban. A társaság három napot töltött a Szigetközben, ahol több település nevezetességeit és sikeres fejlesztési programjait nézhette meg. A zord idő ellenére a résztvevőknek sikerült megtalálni a jó hang(ulat)ot a helyiekkel.

A negyedik nap a szlovákiai Csallóközbe utaztunk, ahol a Fórum Intézet látott vendégül minket és bemutatta a térséget. Többek között egy vizimalomra alapozott sikeres helyi fejlesztést, és egy családi vállalkozásként működő nagy húsfeldolgozót látogattunk meg. Ezután ismét Magyarország felé vettük utunkat, az Esztergom központtal működő Ister-Granum Eurorégióba, amely tavaly óta (másodikként az EU területén) egy új európai jogi formában, EGTC-ként (European Grouping of Territorial Cooperation) működik. Ocskay Gyula segítségével betekintést nyerhettünk, a sikeres határokon átnyúló együttműködési projektekbe.

A tanulmányutat támogatta a Szülőföld Alap és Barbara Knowles.

Minden vendéglátónknak ezúton is köszönjük azt a különleges bánásmódot és sok szeretetet, amiben részünk volt.

Krézsek Katalin
Vidékfejlesztési referens
Válságidőben építenek tejcsarnokot Gyimesfelsőlokon
 2009. 10. 20.


Manapság bármelyik szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdánál érdeklődünk, ugyanaz a panasz: nincs piaca a tejnek, legtöbbször még a gyűjtőcsarnokokból sem akarják elszállítani a terméket a feldolgozók. Vagy ha igen, nevetségesen alacsony áron teszik azt. És mégis, a kilátástalan időszak ellenére van, aki beruházásra, építkezésre adja a fejét.  Gyimesfelsőlok központjában például a volt bikaistálló épületében kezdődött el egy új tejcsarnok kialakítása.

Zúgolódás is van már ezért a községben, ám a beruházók, azaz a helyi gazdaegyesület vezetői határozottan állítják, senkitől nem akarják elvenni a kenyeret, nem a már létező négy csarnok ellen dolgoznak. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, nagy fába vágták fejszéjüket.

Az elmúlt hónapban, azaz szeptemberben negyvenkét termelő 17 393 liter tejet adott le községszinten a tejcsarnokoknak, összesen 120 tehéntől. Mindez történt olyan körülmények mellett, hogy a településen nyilvántartott szarvasmarhák száma jóval meghaladja az ezret - fogalmazott Póra Pál Mátyás, a felsőloki gazdaegyesület alelnöke. Az illetékes szerint ezek az adatok azt mutatják, nyugodtan megfér még egy tejbegyűjtő csarnok. A számadat emellett azt is tükrözi, sok gazda terméke egyszerűen nem jut el a csarnokokhoz. „Volt, amikor autóval vagy szekérrel gyűjtötték a tejet a házaktól, mára az is megszűnt" - említette Póra, hozzátéve, valószínű, a nagy távolságok miatt is adódik ez a helyzet. Mint kiderült, a már elkezdett beruházással ezt a problémát is orvosolni szeretnék, talán egy szállítókocsi vásárlásával, konkrétum még nincsen ezen a téren. 

A felszerelés egy része már megvan
Az új tejcsarnoknak a községközpontban található, a helyiek által bikaistállóként ismert épület ad otthont. A tervek ugyan még készülőben vannak, a munkálatok viszont már elkezdődtek. Jelenleg a tetőszerkezet javításán dolgoznak, majd következik a belső tér kialakítása, természetesen olyan mértékben, amennyit a téli időjárás megenged. Póra Pál Mátyás elmondta, az elképzelések szerint az ingatlanban egy tejbegyűjtő részt alakítanak ki, ezenkívül lesz laboratórium és öltöző is. A gazdaegyesület alelnöke hangsúlyozta, mindenképpen úgy építkeznének, hogy a későbbiekben bővíteni tudjanak, hiszen egy kis tejfeldolgozó üzem létrehozásán is gondolkodnak.
A felszerelés egy része egyébként már az épületben van. Két ötszáz literes tartály és egy minőségellenőrző gép várja, hogy munkába állítsák, mindegyiket egy 2006-os pályázat révén szerezték be. Ugyancsak pályázat révén érkezik majd az egyesülethez egy szomatikus sejtszám -, illetve csíraszámmérő berendezés. Utóbbi két eszköz beszerzését az a másfél éves program tette lehetővé, amit a Pogány-Havas Kistérség bonyolít le az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Környezeti Alap támogatásával. A tervek szerint jövő tavasszal kezdené működését a csarnok.
Rédai Botond
Csíki Hírlap
Területalapú támogatásból építkeznek
A felsőloki új tejcsarnok kialakításához szükséges pénzt az elmúlt két év területalapú támogatásaiból (SAPS) származó összegből finanszírozzák - tudtuk meg az illetékesektől. A helyi gazdaegyesület ugyanis az önkormányzat 230 hektáros legelőjét vette bérbe, erre kérték a szubvenciót. Hogy pontosan mennyibe fog kerülni a beruházás, az a végleges tervek elkészülése után derül ki.
Van létjogosultsága az új csarnoknak
Régi ötlet az új tejcsarnok létrehozása. A választási programomban is szerepelt, hogy segíteni fogunk a gazdáknak termékeik értékesítésében. Ez a beruházás része ennek az elképzelésnek - vázolta érdeklődésünkre Timár Zsombor László polgármester. A községvezető elismerte, néhányan valóban zúgolódnak a tervek miatt, ám mindenki elvárásának nem lehet megfelelni. Ugyanakkor hangsúlyozta, senkitől nem akarják elvenni a kenyeret, nem a már létező csarnokok ellenvállalkozásaként építkeznek, hiszen a számadatok is azt mutatják, még egy hasonló létesítménynek van helye a településen.

Élen karikázott a Pogány-havas Kistérségi Társulás

 2009.10.08

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által kezdeményezett és az Európai Mobilitási Héten zajló, intézmények közötti kerékpáros vetélkedő egyik benevezési kategóriájában, az alkalmazottak által lebiciklizett és a lebiciklizhető napok száma közötti arány tekintetében a Pogány-Havas Kistérségi Társulás első, míg a környezetvédelmi ügynökség második helyen végzett.

A verseny folyamán az alkalmazottak által lebiciklizett napok számának tekintetében Csíkszereda önkormányzata vitte el a pálmát. Második helyen a Zöld Székelyföld Egyesület, harmadik helyen a környezetvédelmi ügynükség végzett. Az egyes intézmények alkalmazottai által lebiciklizett kilométerek legnagyobb átlagát illetően a Romtelecom lett a győztes. Második a Goscom, harmadik helyre megosztottan Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a Zöld Székely-

föld Egyesület került. Végül, a Hargita megyei Vízügyi Hivatal bicikliző alkalmazottainak sikerült összegyűjteniük a legnagyobb pénzösszeget, őket az Apicom, illetve a környezetvédelmi ügynökség követte.   A vetélkedő díjai bérletek a csíkszeredai városi buszokra, valamint egy hétvége a hidegségi Csángó Panzióban. A hivatalos díjátadásra szeptember 28-án került sor.

Forrás: Csíki Hírlap

Farkaslakiak voltak a legjobbak Csíkvacsárcsiban 2009. 09. 24.

SZAVISZ

2009. szeptember 20-án, vasárnap hatodik alkalommal szerveztek Amatőr Ifjúsági Színjátszó Találkozót Csíkvacsárcsiban. Habár a szervezők teljes ellátást biztosítottak a csoportoknak, mégis csak öt színjátszó csoport jelentkezett az idei színjátszó találkozóra. A rendezvényen meghívottként fellépett a csíkvacsárcsi Búzavirág, szentmihályi Kikerics és a marosfői Forrás Együttes.

A Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) hagyományos rendezvényén felléptek a szépvízi Eszementek, akik Irigy Hónaljmirigy módra parodizáltak, a csíkajnádi kisiskolások Katonabúcsúztatót mutattak be. 

A Farkaslaki Színjátszócsoport két rövid, vidám jelenettel lépett színpadra. A legtávolabbról Mákófalváról (Kolozs megye) érkezett a Bokréta Kulturális Egyesület, akik Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak kalotaszegi változatát mutatták be. A zsűri (Zsók Levente humorista, Bilibók Ibolya kulturális referens, Rancz Éva tanárnő, Szakálli Enikő tanítónő) döntése szerint szoros versenyben előzte meg a Farkaslaki Színjátszó csoport, a mákófalvi Bokréta Kulturális Egyesületet. A közönségdíjat a szépvíziek kapták. A zsűri különdíját pedig az ajnádi kisiskolások vehették át. A szervezők az előző évekhez hasonlóan mindenkit díjaztak. A rendezvény Zsók Levente humorestjével zárult.
Támogatók: Hargita Megye Tanácsa, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Communitas Alapítvány, Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, Románia Kormányának Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala.

Partnerek: Hargita Megyei Kulturális Központ, Pogányhavas Kistérségi Társulás, Csíkszentmihály Polgármesteri Hivatala, Csíkszentmihályi Arany János Általános Iskola. 
Fodor Zoltán
elnök
Megemlékezés kopjafaavatóval

 2009. 09. 01


Megemlékezés a Bilibók tetőn 

Kopjafaavatóval egybekötött, második vi­lágháborús megemlé­ke­zést tartottak az elmúlt hét végén Gyi­mesbük­k­ben, az ezeréves határtól 10 km-re, a tengerszint felett 1300 méter magasban álló világháborús emlékműnél. 

1944 augusztusában a magyar katonák még megünnepelték Szent István napját, majd három nap múlva szövetségeseik elárulták őket, és rövid időn belül a szovjet hadsereg megtámadta

a Keleti-Kárpátokban lévő határvonalat. Augusztus 26-án az Úz-völgyében, szeptember 1-jén pedig a Gyimesekben folytak véres harcok. 1944. szeptember 1-jén a 4. Székely Határőrezred - Deáky Béla zászlós vezette csapata - visszafoglalta az oroszoktól a Keleti-Kárpátok egyik stratégiai magaslati pontját, a Bilibók-tetőt. Az elhunytak emlékére a ‘90-es évek elején a helybeliek keresztet állítottak. 2006-ban a harcokban részt vevő, most 85 éves - és a megemlékezésen idén is jelen lévő - csíkszeredai Orbán Ferenc kőből faragott emlékművet a közös sírban fekvő bajtársak hantjára. Az emlékműbe Feri bácsi belevéste a történelmi Magyarország határvonalát, amelyet töviskorona szegélyez, látható rajta egy magyar honvéd szuronyos puskával, vele szemben pedig egy orosz katona géppuskával. Az 1944. szeptember 1-jei dátum van rajta, és a következő szöveg: „Kegyelet a hősöknek, védők és támadók békésen pihennek". Az akkori harcokra emlékeznek minden évben a gyimesiek a szeptember elsejéhez legközelebb eső szombaton. Idén ez a szombat egybeesett a csíkszeredai Szent Ágoston-templom felszentelésével, így a megemlékezést előrehozták péntekre, augusztus 28-ra.

Mentes Mihály papköltő Isten, hazánkért térdelünk elődbe című, a magyar szentek himnuszaként ismert énekével kezdődött a megemlékezés. Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke elszavalta Wass Albert Üzenet haza című versét, majd megáldották azt az új kopjafát, melyet Orbán Ferenc fia, Orbán Imre faragott az itt elhunyt katonák emlékére. Több száz székelyföldi és magyarországi zarándok, illetve a Történelmi Vitézi Rend népes csoportja érkezett fel a hegyre, ahol a tábori szentmisét Salamon József gyimesbükki plébános celebrálta. A szónok szentbeszédében félelmeinkről, ezek leküzdéséről beszélt. Salamon plébános a 65 évvel ezelőtti történéseket elevenítette fel, majd az édesanyák felelősségéről szólt, arra intve a jelenlévőket, hogy ne adjuk fel a végeket, ne maradjanak üresek a templomok és az iskolák. Megmaradásunk négy váraként a templomot, az iskolát, a hagyományt és a művelődést, illetve a jól működő gazdaságot említette.

A gyimesiek által „kalibás-búcsúnak" nevezett ünnepség végén a környékbeli, nyári szállásokon lévő csángó asszonyok fánkkal kínálták meg a közel 300 zarándokot. Hazafelé Antal Béla - akinek nagyapja szintén a Bilibók-tetőn harcolt - kalibájánál tartottak pihenőt, ahol a házigazda és Deáky András nyugalmazott tanár, helyi vállalkozó finom, borjúhúsból készült bográcsgulyásra hívta meg a résztvevőket. 
Dobos László
Csíki Hírlap

Károly herceg támogatja a helyi értékek megőrzését  2009. 06. 11.

Károly herceg és Rodics Gergely 

Károly herceg a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkájához hasonló, a helyi értékek megőrzését szem előtt tartó fejlesztéseket szeretne támogatni a közelmúltban beindított bukaresti irodáján keresztül - tájékoztatott Rodics Gergely, a Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezető igazgatója. 

Az ügyvezető szombaton egy szászkézdi élelmiszerüzem avatóünnepségén találkozott a brit trónörökössel. A régi szász csűrben kiala-kított üzemet létrehozó ADEPT Alapítványt angol magánszemélyek létesítették, és nagy-

részt angliai és EU-s pénzből valósult meg. Nem véletlen tehát, hogy Károly herceg személyesen vett részt az ünnepségen. A herceg nem először járt Erdélyben, ugyanis már évek óta elkötelezett támogatója a hagyományos erdélyi kultúrának, és fontosnak tartja az egészséges élelmiszerek népszerűsítését. 

„Egy közös ismerősünk irányította a herceg figyelmét a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkájára, így mi is ott lehettünk azon négy kiválasztott civil szervezet képviselői között, akikkel személyesen tárgyalt a herceg. A kiválasztást két dolog is indokolta. Egyrészt: már második éve működünk együtt az ADEPT Alapítvánnyal, másrészt az elmúlt három esztendőben elért eredményeink, illetve az azok mögött álló szemlélet" - mondta Rodics Gergely. Szerinte ugyanis a Pogány-havas Kistérségi Társulás a lakosság életminőségének javítását tartja fő céljának a környezeti értékek és a hagyományok tiszteletben tartásával, és ez megegyezik Károly herceg szemléletével is. 
Daczó Katalin
Csíki Hírlap
Nyári rendezvények a kistérségben  2009. 05. 20.

Az idei nyáron több rendezvény illetve program kerül megrendezésre a kistérségben, amelyen mind helyiek, mind pedig turisták rész vehetnek. Ezek közül most kettő kerül bemutatásra.

1.  Szent László király napjai Csíkrákoson

Június 25-28 között kerül megrendezésre a Szent László király napjai Csíkrákoson elnevezésű négy napos program. Ezen alkalommal sok évszázados vagy akár évezredes székely hagyomány megjelenítése történik meg, tehát minden program a helyi és környékbeli szellemi forrásokból táplálkozik. Identitásbeli megerősítés mellett az alapeszme természetesen magába foglalja azt is, hogy derűnek, vigasságnak van a helye!

Időpont: június 25-26-27-28

Helyszín: Csíkrákos (a kirándulás a Gyimesekben lesz)

Szervező: Cserekert Fogadó - Kovács Anna-Mária (Panni)

A forgatókönyvtervezet letölthető az alábbi linkre kattintva:
http://poganyhavas.hu/img/szentlaszlokiralynapjaicsikrakoson.doc


2. Ízelítő a Honfoglalás korából

A program a Honfoglalás korából mai napig megőrzött hagyományokra épül és a honfoglalás történelmével, valamint eleink életmódjával, öltözködésével, lakáskultúrájával, harctechnikájával, zenéjével kapcsolatos ismereteinket hivatott elmélyíteni.

A programon való részvétel ára: 15 EUR/fő. 

Időpont: 2009. július 17. délelőtt 11 óra

Helyszín: Tatros Panzió-Étterem, Gyimesfelsőlok

Szervező: Benerus Travel Services

Étkezés: Tatros Panzió-Étterem
A teljes program, illetve bővebb információk elérhetőek az alábbi linkre kattintva: 
http://www.tatros.ro/hunprogramok.html


Mindkét eseményre szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket!

Biró Róbert
turisztikai referens
2009. Pünkösdvasárnapi program Gyimesbükkön  2009. 05. 11.


Ide kattintva letölhető a programtervezet.

Egy zöldebb Pogány-havasért  2009. 04. 29.

Az összegyűjtött pille palackok 

2009. április 22-én a Föld napja alakalmából a Pogány-havas Kistérségi Társulás és a Hidegségi iskola szemétgyűjtési akciót szervezett a kistérség iskoláival közösen. Ezen a napon közel kétezer diák szedte a szemetet 10 és 13 óra között, ki-ki a saját településén.

A kistérség munkatársai, néhány lelkes fiatal és a Szent Erzsébet Gimnázium 10. B osztálya a Gyimesi hágó területét tisztította meg a tömérdek szeméttől. Az akció során több tonna szemét gyűlt össze, amelyet a Solaris Trade Kft. szállított el ingyen.

A szemét 2/3-a pille palack volt. A Föld napi akciót az iskolákban szervezett szelektív hulladékgyűjtés előzte meg: a diákoknak lehetőségük volt pille palackot, papírt, valamint alumíniumot bevinni az iskolába. Az iskolák a szemét ellenértékét díjazásaként ajándékokra fogják költeni. Az esemény legnagyobb sikere mégis az, hogy maguk az iskolaigazgatók kérték, hogy ezután folyamatosan lehessen bevinni az iskolába az újrahasznosítható szemetet, remélve azt, hogy így kevesebb kerül majd a természetbe.

A legtöbb hulladékot a hidegségi iskola gyűjtötte össze. A verseny hivatalos kiértékelője május 9-én lesz.

Az akció támogatói: Solaris Trade Kft, a Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökség, Pálfalva, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok községek önkormányzata, Szépvíz közbirtokossága, illetve a csíkszentmiklósi Orbán család.

Hajdu Katalin
vidékfejlesztési referens
Hagyományos és helyi termékek vására  2009. 04. 15.

  

Április 3. és 4. között zajlott a Hargita Megye Tanácsa és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala által szervezett, első Hagyományos és helyi termékek vására.

Közel 60 termelő érkezett a vásárra bemutatni és árusítani termékeit. Jó volt látni, hogy a kistérségből is számosan eljöttek, akik házikenyeret, mézet, szalonnát, kolbászt, sajtot, túrót, szőtteseket és festet bútorokat, vagy ékszereket ajánlottak a gyönyörű időben arra járóknak.

Gyimesi asszonyok segítségével a Húsvét ünnepére készülődők elsajátíthatták a hímes tojásírás fortélyait, vagy egyszerűen meg is vásárolhatták azt. A Pogány-havas Kistérségi Társulás - a vásár kakukktojása - is a két nap folyamán igyekezett bemutatni a társulás tevékenységeit, és a már sokak által ismert turisztikai kiadványok által népszerűsíteni a kistérség látnivalóit. Egyúttal kihasználtuk az alkalmat, hogy elkezdjük a szervezet első 2%-os kampányát, amely a személyi jövedelemadó 2%-ának az egyesületünk részére való felajánlását jelenti. Erre a romániai állampolgároknak lehetőségük van, így egy általuk fontosnak tartott ügyet segíthetnek pénzzel úgy, hogy ez nekik nem kerül egyetlen lejbe sem.

A szervezők hagyományt szeretnének teremteni a hagyományos és helyi termékek vásárával, amelyet nem csak Húsvét előtt, hanem ősszel, a termények betakarítása után is szeretnének megszervezni. Az idei őszi vásár tervezett időpontja október 15-16.

A rendezvényről készült videó ITT megtekinthető.


Hajdu Katalin
vidékfejlesztési referens
Zsebkalauzzal a Pogány-havas Kistérségben  2009. 03. 05

Vidékünkön újszerűnek számító, tájékoztató jellegű kiadványsorozatot jelentetett meg a Pogány- havas Kistérség. A hat kiadvány a térség történelmi múltját, néprajzi kincseit, építészeti örökségét, vallásos életét, a borvizeket, illetve Csíksomlyót, a zarándokhelyet ismerteti.
Pogány-havas Kistérség népszerűsítő kiadványai. Fotó: Kristó Róbert

A tájékoztatók az illető témakörhöz tartozó terület leglátványosabb épületeit, helyeit mutatják be. Továbbá mind a hat nyomtatványban találunk térképet a Pogány-havas Kistérségről, ez alapján bejárható Csíksomlyó, Szépvíz, Szentmihály és a Gyimesek vidéke.

A kistérség, amely hét községet és harminchárom települést ölel fel, sok látványosságot tartogat a turisták számára, ez a szerkesztés során is kiderült - jegyzi meg Rodics Gergely, a kistérség menedzsere. A nyomtatványokban az általános tájékoztató mellett egy-egy témában tíz nevezetesség került bemutatásra, a válogatás alatt sokszor nehéz volt arról dönteni, mi maradjon ki - jegyezte meg a menedzser. A kiadványok a térség minden panziójában a turisták rendelkezésére állnak majd, így ezek alapján az idegenből érkezők bejárhatják a vidéket. Ugyanakkor az érdeklődők a kistérség székhelyén, Csíksomlyón a Szék út 123. szám alatt vásárolhatják meg a tájékoztatókat.

A kiadványok megjelentetésének ötlete a Pogány-havas Kistérség keretében működő turisztikai kerekasztal egyik megbeszélésén fogalmazódott meg. A tájékoztatók megjelentetését a Polgár-Társ Alapítvány, a Tusnád Ásványvíz valamint a DI Map támogatták.

Csíki Hírlap

Pogány-havas kistérség 2009.  2009. 02. 11.

Pogány-havas 2009

Február 6-7-én Gyimesfelsőlokon, a Bagolyvár panzióban tartotta éves tervezési munkamegbeszélését a kistérségi társulás hat fős munkacsoportja.

A két napos rendezvény célja az volt, hogy letisztázódjanak a társulás szerteágazó tevékenységének súlyponti területei és pontosításra kerüljenek a szervezet felépítése, a felelősségi körök és az idei év tennivalói.

Mivel a kistérségi társulásnál egy amerikai önkéntes és egy, a kistérséggel rendszeresen

együttműködő angol hölgy is dolgozik, a megbeszélés munkanyelve így az angol volt. A találkozó módszertani vezetésére Christopher Wormant, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány ügyvezető igazgatóját hívtuk meg, aki az Egyesült Államokban szerzett diplomát és sok éves tapasztalatot közösségfejlesztési, szervezetfejlesztési és non-profit menedzsment területen.

A megbeszélés eredményeként véglegesítettük a tavalyi gyors bővülés után a szervezeti felépítést. Az ügyvezető igazgató irányítása alatt három területet jelöltünk ki: Mezőgazdaság, Turizmus és Oktatás, közösségfejlesztés. A kistérséggel szoros együttműködésben dolgozó, tavaly ősszel bejegyzett Csík-Gyimes Natúrpark pedig a természeti értékek védelmét és turisztikai bemutatását fogja végezni. A kistérség 2009-es terveit sikerült szűkítenünk, illetve csoportokra bontanunk, amelyekhez a következő hetek feladata lesz a megvalósításért felelős személyek kijelölése.

Másik fontos témakörünk volt a forrásbevonás kérdése. Fő célunk, hogy a kistérség tevékenységeit - miután azok a közösség érdekét szolgálják - nagyjából 50%-os arányban helyi forrásból tudjuk biztosítani. Ez ugyan a mai pályázati világban kicsit furcsán hangzik, de érthetőbbé válik, ha számításba vesszük, hogy egy közösség akkor fogad el és érez magáénak egy-egy fejlesztést, ha abba saját erejével is részt vesz. Ez a hozzájárulás lehet anyagi, vagy természetbeni, illetve önkéntes munka egyaránt. A rendezvény helyszínén a szállásköltségeket a Bagolyvár panzió állta, jó példát adva az előbb leírt közösségi felelősségvállalásra, amelyet ezúton is köszönünk.

Rodics Gergely
Ügyvezető igazgató
Kistérségi kistermelők EU-s piacra 2009. 01. 29.

Gazdafórum

A Pogány-havas Kistérségi Társulás egyik célkitűzése a mezőgazdasági termelők piacra jutásának segítése. Ehhez kapcsolódóan 2009. január 19-én két sikeres mezőgazdasági termelőt láttunk vendégül, Buzás Attilát és Willy Schustert.

Buzás Attila, magyarországi sajtmester. Egész életét az állattartásban töltötte, több szövetkezetnél és állami gazdaságnál dolgozott, majd 1990. után saját kecskefarmot alapított, és a Franciaországban megtanult sajtkészítési módszerrel saját termék-előállításba kezdett.

Mára Magyarországon a legkeresettebb sajtokat készíti, a legjobb éttermek és szaküzletek és áruházláncok vásárolják termékeit. 

Willy Schuster, bio-tejtermelő, különböző tehéntej-termékeket készít gazdaságában. Saját termékeit forgalmazza a gazdaságából és egy olyan nagyszebeni üzletben, melynek tulajdonosa ő maga és tíz másik bio-termelő család. Édesanyja magyar, így tökéletesen beszél magyarul. A hétfői találkozón során saját tapasztalatait és javaslatait osztotta meg a jelenlévőkkel a tejtermékek romániai piacra-juttatásával és a bio-termeléssel kapcsolatban. Távlati célja a romániai kisgazdák összefogása annak érdekében, hogy képesek legyenek az eredményes fellépésre saját érdekükben.

A hétfői látogatás fő célja az volt, hogy vendégeink megismerjék térségünket, tájékozódjanak a termelés feltételeiről, és persze találkozzanak helyi gazdálkodókkal. A program a gyimesbükki ezeréves magyar határnál kezdődött, meglátogattunk egy gyimesi kalibát, majd Áldomás patakán betekintést nyerhettünk a gyimesi sajtkészítés módszereibe. Ezután közel 20 főből álló, érdeklődő csoport várt bennünket a Tatros panzióban, ahol nagyon jó hangulatú előadásokat még vidámabb szakmai beszélgetés követett. Délután hat órától egy másik találkozóra került sor Csomortánban, a Szellő Szállóban. Itt még többen gyűltünk össze, sokan eljöttek azok közül is, akik tavaly ősszel már találkoztak Buzás Attilával a Pogány-havas kistérség által szervezett őrségi tanulmányúton. A téma és a hangulat hasonló volt. Mindkét panzió tulajdonosának, Tankó Józsefnek és Ferencz Csabának ezúton is szeretnénk megköszönni a vendéglátást.

A találkozók során kiderült, hogy van érdeklődés a helyben készített házi termékek gyártására, amelyek eladásában is segíteni tudnak a meghívottak. Érezhető volt, hogy két vendégünknek sikerült lendületet adni régi és új elhatározásokhoz.

Buzás Attilával megállapodtunk abban, hogy ez év áprilisában tartana egy 3 napos tanfolyamot, amelynek célja néhány új sajtkészítési módszer átadása, és aminek köszönhetően kialakítanánk egy-két olyan sajtféleséget, amelyek boltban is árusíthatók, és számot tarthatnak külföldi piaci érdeklődésre is! Az első tanfolyamot azután továbbiak követnék, nagyjából két havonta.

Willy Schusterrel sokoldalú együttműködési terveink első lépése az lesz, hogy készítünk egy színvonalas információs kiadványt a bio-tejtermelésről és tejtermékek készítéséről. Willy felajánlotta segítségét abban is, hogy tanácsot adjon azzal kapcsolatban, hogyan tudnak minimális változtatásokkal a biotermelés feltételeinek megfelelni a térség tejtermelői.

A szűk két napos látogatás sok örömöt és lelkesedést adott mind vendégeinknek, mind a vendéglátóknak, és érezhetően sok gazdának is a hallgatóság köréből. Úgy hiszem, mindannyian nagyon várjuk a folytatást!


Rodics Gergely
Ügyvezető igazgató
Panziókról panziósoknak
Előadás a vendéglátásra vonatkozó szabályozásokról
 2008. 12. 12.

Novemberi turisztikai kerekasztal

Szakmai előadásra került sor november 19-én a csíkrákosi Cserekert kúriában a Pogány-havas Kistérségi Társulás szer- vezésében. A kistérség turisztikai vállalkozóit tömörítő turisztikai kerekasztal keretében havonta kerül sor beszél-getésekre.

Ezúttal két intézmény - a Megyei Állategész-ségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság illetve a Megyei Közegészségügyi Hatóság  - szakembereit kértük fel, hogy tartsanak egy tájékoztatót turisztikai egységek tulajdonosai 

számára az őket érdeklő témákban. A találkozó alkalmával Dr. Vas Előd az ivóvízellátással, takarítással, mosással kapcsolatos előírásokat ismertette, és röviden az élelmiszerekről is említést tett. Dr. Püsök László részletesen bemutatta, hogy új panzió építésekor milyen papírokat szükséges leadni az Állategészségügyi Igazgatósághoz, beszélt az általuk gyakran észlelt problémákról, majd arról, hogy egy tulajdonos miként "vihet be" közétkeztetésre a saját gazdaságból vagy helyi kistermelőtől vásárolt húst, tejet vagy tojást. Mindezek mellett a jelenlevők konkrét kérdéséket is feltehettek és ezekre választ is kaphattak.

A beszélgetés alkalmával kiderült, hogy a vágóhidak, vágópontok hiánya miatt a panziós saját gazdaságából vagy őstermelőktől származó nyersanyag "bevitelét" megnehezítik. Azért lenne fontos szorgalmazni ezeknek a problémáknak a megoldását, mivel egy turista a helyi specialitásokra kíváncsi. 

A remények szerint a jövő évben lesznek a turisztikai vállalkozók dolgát megkönnyítendő jogszabály-módosítások.

Az előadóknak és a résztvevőknek ezúton is köszönjük, hogy megtiszteltek jelenlétükkel.

Biró Róbert
Turisztikai referens
Elkészült az angol nyelvű térségismertető  2008. 11. 27

A kistérség turizmusfejlesztési, természetvédelmi és forrásbevonási lehetőségeit is segíti az az angol nyelvű bemutatkozó füzet, amely több szakmai szervezet és szakember együttműködésével készült el idén novemberben.

A kiadvány bemutatja a térség történelmi, történeti hátterét, természeti, kulturális, néprajzi kincseit, segít az ide érkező külföldieknek szállást, tolmácsot és szakmai vezetést találni a kistérség falvaiban.

Az anyag elkészítésében segítségünkre voltak a következő személyek, szervezetek:

Bíró Róbert (a kistérség turisztikai referense)
Jamin Draves (USA, önkéntesként munkatárs a Pogány-havas kistérségnél)
Barbara Knowles (Nagy-Brittania, a kistérség egyik külső támogatója)
Demeter László (Sapientia Egyetem, Csíkszereda)
Dezsény Zoltán (Szent István Egyetem, Gödöllő, gyakornok a Pogány-havas kistérségnél)

A kiadvány elkészítésének anyagi támogatója Hargita megye Tanácsa.

A kiadvány a kistérség csíksomlyói irodájában és a turisztikai szálláshelyeken lesz elérhető.

Rodics Gergely
Ügyvezető igazgató
Megérkezett a KAP (Közös Agrárpolitika) karaván a Pogány-havas Kistérségbe 2008. 11. 19.

KapKaraván résztvevői 

November 13. és 14-én gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhattak a Pogány-havas Kistérségi Társulás és Felcsík családi gazdálkodói.

Az Európai Bizottság támogatásával a Hargita Megye Vidékfejlesztési Igazgatóság, Mezőgazdasági osztá- lya, valamint a Pogány-havas Kistérségi Társulás a múlt héten, csütörtökön és pénteken kétnapos programot szervezett, ahol bemutatták az EU közös agrárpolitikáját.
A családi gazdálkodók konkrét, gyakorlati vála-

szokat kaphattak arra a kérdésre, hogy hogyan tudnak versenyképes termékeket előállítani, és hogyan tudják termékeiket értékesíteni az Unió szigorú szabályozását, követelményeit betartva. A program első napján a résztvevők szemináriumokon vehettek részt, ahol olyan előadók szólaltak fel, akik konkrét javaslatokkal szolgáltak a minőségi termékek előállítására, értékesítésére, a természeti erőforrások, kultúrtáj védelmére és fenntartható hasznosításukra. Előadások hangoztak el az agrártámogatásokról, pályázati lehetőségekről a vidékfejlesztés terén, környezetbarát gazdálkodási módokról, a helyi termék-fejlesztésről, Erdély egyedi természeti és kulturális örökségének ápolásáról, a szalonnáról, mint turisztikai vonzerőről, vágópontok létrehozásáról, tej és burgonyaértékesítésről, külföldi jó példákról, ami a csúcsminőségű helyi termékeket illeti. A második nap a program résztvevői tanulmányúton vehettek részt. A felcsíki falvakban helyi, jövedelemteremtő kezdeményezéseket, jó példákkal szolgáló helyszíneket kerestek fel. Bebizonyosodott, hogy családi, vagy közösségi összefogással bárki sikeresen vállalkozhat.

Az út folyamán meglátogatták a dánfalvi kerámia, szőttesek, szőnyegek, rakottasok készítésével, és azok értékesítésével foglalkozó szövetkezetet, Csíkkarcfalván egy SAPARD program keretéből épült, szabadtartású szarvasmarha-farmot, Csíkszentdomokoson a gyakorlatban is megtekinthették a kendertermesztés, feldolgozás, szőttesek készítésének módját, Tekerőpatakon pedig egy tejfeldolgozó, sajtkészítő kisüzemet, ahol bőséges kóstolóra is lehetőség volt.

Az estebédre Csíkmadarason került sor a Malom csárdában, ahol a változatos, helyi ételek mellett a résztvevők szembesülhettek a műemlékek turizmus általi színvonalas hasznosításával.
A Pogány-havas Kistérségi társulás nevében köszönetünket szeretnénk kifejezni a résztvevőknek, előadóknak, és nem utolsó sorban a Hargita Megyei Tanács munkatársainak, akik lehetővé tették a program létrejöttét!
Nyírő Gergely
Mezőgazdasági referens

Több pénzt eredményezett a gazdák tej-szövetsége  2008. 11. 11

A tejcsarnokban folyik a munka

Sikeresen kezdte meg működését a csíkdelnei gazdák egy csoportja által beüzemelt tejbegyűjtő köz- pont.

A csarnok felszerelésére a Hargita Megyei Tanácsánál és a Szarvasmarha Tenyész­tők Hargita Megyei Egyesületénél pályázott a helyi egyesület, ugyanakkor a tejcsar­nok beindításához a gazdák is pénzzel járultak hozzá.
Szigorúak a higiéniai követel-mények a begyűjtő központban. A felszerelt csarnok költségei- hez huszonhat gazda járult hozzá, közülük egyelőre tizen-

heten hordják ide a tejet. A felvásárlásra a Gordon céggel kötöttek szerződést, amellyel 1,15 lejes literenkénti árat sikerült kialkudniuk - tudtuk meg Birta Leventétől, a helyi szövetség elnökétől. Eddig napi 210-260 liter tej gyűlt össze a csarnokban, azonban remélik, a következő év elejétől nő a mennyiség, így a kiadások fedezése is könnyebb lehet. A gazdák, akiknek a tejcsarnok működési költségeit kell fedezniük, a leadott tej után literenként tizenöt banival járulnak hozzá a fenntartáshoz.

A felvásárlótól kialkudott ár mellett a 30 banis állami szubvenciót is szeretnék megkapni. A folyamatosan ellenőrzött tej esetében a higiéniai szabályok betartására is figyelni kell - nyomatékosít Birta László. Szerinte még nem lehet pontosan kiszámítani a működési költségeket, azonban egyértelmű, hosszú távon mindenképpen ez jelenti a járható utat. A flakonozás, ha most jövedelmezőbb is, hosszú távon nem lesz fenntartható.

Daczó Dénes
Csíki hírlap
Színjátszó találkozó2008. 11. 06.

November 15-én, szombaton kerül sor Csíkajnádon az Amatőr Ifjúsági
Színjátszó Találkozóra. A rendezvény szervezője a SZAVISZ.



 

Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum - Csíkszereda, 2008. november 3-6.  2008. 11. 03.

2008. májusában Esztergomban 25 magyarországi, szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai térségfejlesztési szakember megalapította a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórumot. A hálózat konkrét céljait négy pontban foglalták össze:

A fórum második rendezvényére Csíksomlyón, a Hotel Salvator épületében kerül sor 2008. november 4-5-én, szervezője a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség. A konferencia és a konferenciához kapcsolódó tanulmányút helyszíne is kistérségünk lesz. Az érdeklődőket szívesen várjuk, a részletes program és az első találkozó összefoglalója az alábbi linkekre kattintva letölthető: 

- Végleges program
- Összefoglaló az előző műhelyről

A másik hír, hogy a konferencia idején, de nem annak programjaként bemutatásra kerül a kistérség Gazdaságfejlesztési stratégiája. A tervdokumentumot az Ister-Granum Eurorégió munkatársai készítették, akik a fenti kezdeményezés életrehívói is voltak. Helyszín: Csíksomlyó, Hotel Salvator, Kós Károly Kalot épületének a díszterme, időpont: 2008. november 5., szerda, 11 óra.

A  Gazdaságfejlesztési stratégia ide kattintva érhető el!

Mindkét eseményre szívesen várjuk az érdeklődőket!

Rodics Gergely
Ügyvezető igazgató

Életiskola közösségünk megmaradásáért  2008. 10. 28.


Életiskola program tanulmányutasai 

2008. október 6-12. között a Pogány-havas Kistérségi Társulás 6 napos tanul-mányutat szervezett Ma- gyarországra, Szlovéniába és Ausztriába, a kistérség fiatal önkéntesei számára.

A tanulmányúton 27 fiatal vett részt, akik önkéntes munkát vállaltak a kistérségi társulás „Életiskola közösségünk megmaradásáért" című programjában. A program há- rom tevékenységet foglalt magába: a kistérség fejlesz- tési tervének adatfelvétele, kulturális felmérés a Hargita Megyei Kulturális Központtal

közösen, valamint turistaösvények kifestése. A továbbiakban turisztikai tájékoztató táblák kihelyezését is tervezzük.

A tanulmányút során első állomásként betekintést nyerhettünk a Tápióságban működő HajtA-Csapat Helyi Akciócsoportnak a LEADER program pályázatainak segítségével megvalosított fejlesztéseibe. A kistérség településein olyan vállalkozásokat és intézményeket látogattunk meg, amelyek a kistérség „Harmóniában a természettel" mottójához illeszkedve környezetbarát fejlesztéseket valósítottak meg.

Ezután az Őrségben folytatódott a tanulmányút, ahol az Őrségi Natúrpark Kht. látott vendégül minket. Az utazás nem titkolt célja volt, hogy kapcsolatokat építsünk az őrségi őslakossággal (napjainkra Magyarország jelenlegi határain belül az Őrségben maradt fenn legtisztábban az odatelepedett őslakosság), akiknek eredetét számos kutató a székelyekével közös tőről eredezteti, pontosabban a korábban egységes székely népcsoport szétvándorlásaként értelmezik. Ezt támasztja alá számos szóhasználatbeli hasonlóság is, és az Őrségre a Székelyföldhöz hasonló településszerkezet jellemző: még ma is jól láthatók a szer-es, és szeg-es településrészek. E téma egyik szakértője, Ambrus Tünde a térségünk szülötte, így az ő segítségével sokat megtudhattunk erről az izgalmas témáról. Az Őrségben ezek mellett még sikeres ökoturisztikai megvalósításokat, tanösvényeket, fauképvédelmi projekteket, természetvédelmi bemutatót láthattunk. Szombaton pedig részt vettünk a sok ezer embert megmozgató „Tökfesztiválon".

Szlovéniában kisgazdaságokat látogattunk meg, amelyek példaértékűen ötvözik a gazdálkodást a turizmussal. A tanulmányút Ausztriában fejeződött be, ahol szintén ökoturisztikai fejlesztéseket láthattunk, végigjárva két példaértékű tanösvényt, amelyek nagy lelkesedést és tettvágyat ébresztettek a résztvevőkben.

A tanulmányút célja volt, hogy a fiatalok a hét során látottakból ötleteket merítve, ki-ki a maga településének lehetőségeire támaszkodva, fejlesztési ötleteket fogalmazzon meg. Így a hazaúton a buszban mindenki bemutathatta saját falujára megfogalmazott ötleteit, amelyet a tanulmányúton látottakkal együtt az elkövetkező hetekben bemutatnak a saját településük többi fiataljai számára.

A tanulmányút a Magyar Köztársaság Szociális és Munkaügyi Minisztériuma és a magyarországi Nemzeti Civil Alap támogatásával valósult meg.

  

Hajdu Katalin
Vidékfejlesztési referens


Favágó kaláka a kistérség székhelyén  2008. 10. 24.

Favágók 

Nincs többé fagyoskodás, didergés, vastag öltözékekben dolgozás a Pogány-havas Kistérségi Társulás irodájában.

Nem kell többé óránként szaladgálni a szomszédba WC-re, nem kell este hazatérve a megdermedt ujjakat forró fürdőben új életre kelteni. Mindennek vége! Hála a csíkcsomortáni közbirtokosság- nak, aki fát ajándékozott a társulás megfagyott munka-társainak, emberségesebb körülmények közt lehet folytathatni a munkát a hidegebb hónapokban is. Az igazság része viszont az is, hogy a fa érkezésekor még nem volt olyan állapotában, hogy a két finnyás

csempekályha be tudja kebelezni,  ezért favágó kalákát hirdettünk a tanulmányútról nemrég hazaérkezett, kipihent fiatalság körében. Feltételezve, hogy a favágás nem tartozik a térségünk legkedveltebb munkái közé, egy kis „bolyhossal" vagy „macipálinkával" próbálkoztak a kezdeményezők. Ennek meg is lett az eredménye, szép számú favágó jelentkezett. Többen nem rejtegetve favágótechnikájuk ősi titkát, kijelentették, hogy a „csángó favágógép pálinkával működik".  A látottak alapján ezt senki nem cáfolja.

A csökönyös fának semmi esélye nem volt az ellenkezésre. Csattogtak a balták, füstöltek (ki) a „druzsbák", sürögtek-forogtak a hölgyek, és két pohárka közt már arra eszméltek a résztvevők, hogy nincs több fa egy darabban. Nem volt más hátra, mint elfogyasztani a csapat hölgytagjai által különböző zöldségekkel megtrükközött zsíros kenyereket, na meg a tanulmányúton megismert mézespálinkát sem lehetett hagyni, hogy megavasodjon. Ilyen körülmények közt sikerült felmelegíteni, ha nem is az irodát, de a légkört benne mindenképp!

Köszönet mindenkinek, a hozzájárulásához!

Ui: A hősök névsorát későbbi időpontban elhelyezendő emlékművön fogjuk az utánunk következő generációknak megörökíteni.
Nyírő Gergely
Mezőgazdasági referens
Összefogás eredménye: tejcsarnokot avatnak Delnén  2008. 10. 16.

Tejcsarnok avatása Delnén 
Kézzelfogható eredménye van a Pogány-havas Kistérségben a gazdák tájékoztatásának: az össze- fogás eredményeként pén- teken saját tejcsarnokot avatnak a delneiek.

A huszonöt termelő társtulajdonosi szerződést kötött a helyi közbirtokossággal, ugyan- akkor a megyei tanács által meghirdetett pályázaton sikeresen szerepeltek, így egy hűtőtankot és egy ekomilk berendezést vásároltak.  A szükség vitte rá a saját csarnok létrehozására a gazdákat,
miután a településen a korábbi két tejbegyűjtő közül az egyik bezárt. Így monopolhelyzet alakult ki a felvásárlás terén, és több termelő hátrányos helyzetbe került.

A gazdák a kistérségi társulás kezdeményezésére több tájékoztatón vettek részt, ahol megismerkedtek az EU-s minőségi követelményrendszerrel. Amellett, hogy szakelőadásokat hallgattak meg, szakmai kiránduláson is részt vettek. Samók Gyula, Körösszakál polgármestere a gyakorlatba ültetett, életképes tejeladási rendszert is bemutatta nekik. A magyarországi tapasztalatok azt mutatták, létfontosságú, hogy a gazdák saját csarnokot vagy valamilyen tejbegyűjtő rendszert alakítsanak ki. Ugyanakkor kistérségi szintre kell emelni az együttműködést, ezzel kivédhető, hogy a termelők abba a helyzetbe kerüljenek, hogy a felvásárló nem veszi át tőlük a tejet.

Rodics Gergely kistérségi menedzser szerint ennek a meggyőző munkának az eredménye, hogy a delnei gazdák saját erejükből helyiséget készítettek elő, amely alkalmas a begyűjtésre. „Ha az emberek akarják, és összefognak, meg tudják csinálni. Nincs mit sírni, hiszen megvalósítható a tejcsarnok" - vélekedett Rodics Gergely. A kijelentéssel Birta Levente, a helyi gazdaegyesület elnöke is egyetért. Miközben javában zajlanak a tejcsarnok kialakítási munkálatai, megtudtuk, hogy a helyi közbirtokosság a pályázathoz nyújtott 12 ezer lejes önrésze mellé további 12 ezer lejt pályázott a megyei tanács programjából. A társult gazdák pedig 200 lejjel járultak hozzá az induláshoz. Az épület megfelel a mai követelményrendszernek. A pénteki ünnepségre készülő tehéntartó gazdák remélik, hogy sikerül előnyös megállapodást kötniük egy felvásárlóval, akitől egylejes felvásárlási árat kérnek. Birta Levente szerint nagy lendületet adott a fiatal gazdáknak a nyáron megrendezett szarvasmarha-kiállítás is.

A delneiek a megyei tanácsnál és a megyei egyesületnél most újra szeretnének pályázni, mondta az elnök.
Daczó Dénes
Csíki Hírlap

Új arculatot öltött a csíksomlyói Községháza  2008. 09. 29.


Községháza

Ez év első felében zajlott a csíksomlyói Községház felújítása. Az épület út felőli homlokzata már a tavasz folyamán elké- szült, ezt követte a belső terek tatarozása.

A belső felújítási munkálatokat a BMT Agro-Impex Kft., a bebútorozást pedig a Lamoszt Kft. végezte. A belső felújítás költségeinek nagy részét a Hargita Megyei Tanács támogatásából sikerült megva-lósítani. Ugyanakkor a közre-működő cégek is vállalták hogy

kedvezményes áron dolgoznak. A rendelkezésre álló pénzösszeg nem tette lehetővé a hatalmas belső tér teljes körű felújítását, idén két helyiséget sikerült használhatóvá tenni. A közeljövőben szeretnénk megoldani az épület fűtését, hogy hideg ne akadályozza a közösségi házban folyó tevékenységet, valamint sürgőssé vált a vizes blokk kialakítása.

Falunapok Csíkszentmihályon  2008. 09. 26

Szentmihályi Falunapok 2008

Hatodik alkalommal szervez falunapokat a polgármesteri hivatal és a SZAVISZ Csíkszentmihályon. A szeptember 26-28 között sorra kerülő rendezvény első napján az iskolások számára szerveznek iskolanapot történelmi és sportvetélkedőkkel, kézműves foglalkozásokkal, táncházzal.

Szombaton a helyi sportpályán zajlanak a különböző rendezvények. 10 órától floorballbajnokság, 13 órától a Csíkszentmihályi Törekvés - Zetelaki SC, 16 órától a Hargita Megyei IV. Liga keretében a Csíkszentmihályi Törekvés - Gyergyói Jövő labdarúgó-mérkőzésre kerül sor. 18 órától a Szivárvány tánccsoport ír táncokat mutat be. Este 8 órától Magic Club koncertezik.

Ugyancsak szombaton este az Arany János Általános Iskolában Kristó Tibor újságíró bemutatja Dr. Szőcs András Lármafák öröksége (Csíkszentmihály) című könyvet. A könyvbemutató után levetítik Csíkszentmihály múltja és jelene című dokumentumfilmet.

Vasárnap a búcsús szentmise pedig 12.30-kor kezdődik, után 14 órától avatják a tatár betörések emlékére állított kopjafát. Délután fél 3 órától a Csíkszentmihályi Törekvés a szlovákiai Bősi FC-t fogadja. 16 órától lovas huszár bemutatóra kerül sor, majd fogathajtó verseny zajlik. 18 órától népi táncot mutat be a szentmihályi Kikerics és a vacsárcsi Búzavirág tánccsoport, aztán a Madarasi Népi Zenekar nóteestje következik. Este 20 órától Reni, majd az Aranyszarvas Fesztivál közönségdíjasa Dancs Annamari koncertezik. 21 órakor tűzijátékkal zárulnak a falunapok.

Tatros forrásánál csángó fesztivál és falunapok 2008.09. 15.

A Tatros forrásánál csángó fesztivál

A gyimesközéploki falunapok programja


Szeptember 20., szombat

10.00 - Megnyitó a sportpályán. Gyerek és felnőtt sportvetélkedés, súlyemelés, Ai-ki-do bemutató, főzőverseny.
20.00 - Csángóbál a gyimesközéploki kultúrházban. Fellép a Bihari Debrecen Cigányzenekar és a Hortenzia Citerazenekar (Hortobágy, Magyarország).

Szeptember 21., vasárnap

19.00 - Székelylend szórakoztató műsora
20.30 - Tűzijáték
20.45 - Szabadtéri buli


A Tatros forrásánál csángófesztivál programja
szeptember 21.
10.00 - Vendégfogadás a Megállói Kultúrházban
11.00 - Szentmise
12.30 - A hagyományőrző csoportok ünnepélyes felvonulása 
13.30 - Ünnepi előadás a szabadtéri színpadon
      - Fellépnek: Sötétpataki Hagyományőrzők, Gyimesfelsőloki Tánccsoport, Somoskai Hagyományőrzők, Pusztinai Hagyományőrzők, Külsőrekecsini Hagyományőrzők, Hidegségi "Táncika" Gyermektánccsoport, Gyimesbükki Tánccsoport, Hidegségi Hagyományőrzők, Zerkula Zenekar és a Majláth Gusztáv Károly Iskola tanítványai, Gyimesközéploki női énekcsoport, Gyimesközéploki Ordasok, Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Szombathelyi Haladás Művelődési Ház Férfikórusa, Hortenzia Citerazenekar - Hortobágy, Bihari Cigányzenekar.
Tanulmányúton a Pogány-havas kistérség gazdái  2008. 09. 03

A debreceni tanulmányút résztvevői

Románia EU-s csatlakozását a helyi termelők saját maguk is érzékelhetik. Számos korlátozással, új szabályo-zással kerülnek szembe, amely úgy tűnhet, hogy csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem teljesíthetők.

Ennek következtében térsé-günkben több gazda felszámolta vagy a közel-jövőben tervezi gazdaságának felszámolását. A gazdálkodás- nak pedig fontos szerepe van nemcsak a gazdák megélhetésében, hanem a táj

megművelésén, karbantartásán keresztül a turizmusban is. A Pogány-havas Kistérségi Társulás augusztus 28. és 31. között tanulmányutat szervezett a térség gazdái számára, Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági kiállítására a debreceni Farmer-Expora, valamint Körösszakálra, ahol példaértékűen szervezték meg az EU-s szabályoknak megfelelő családi gazdaságokra alapozott tejtermelést, megőrizve a hagyományos gazdálkodási módokat. A tanulmányúton 37-en vettek részt. 

Körösszakál ma az egyetlen település Magyarországon, ahol meg tudták őrizni a családi méretű tejtermelő gazdaságokat. Példájukra alapozva szeretnénk összefogni a térség gazdáit, hogy 2010. után is (amikortól csak az EU-s előírásoknak megfelelő tejet fogják a feldolgozók felvásárolni) megmaradhassanak és értékesíteni tudják termékeiket.

A gazdák Körösszakálban meglátogatták az EU-s követelményeknek megfelelően kialakított tejcsarnokot, és megtekintették a „fő ellenség", a csíra mérésére alkalmas csíraszámmérő berendezést, ugyanakkor a helyi polgármester hasznos tanácsokkal látta el és további segítségéről biztosította az érdeklődőket.

A Farmer-Expon és a körösszakáli programon Hargita Megye Tanácsa Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának munkatársai is részt vettek, így lehetőség nyílt arra, hogy a gazdákkal egy hosszabb beszélgetésre is sor kerüljön.

A körösszakáli tapasztalok szerint szükség van a térségi, több település együttműködésén alapuló összefogásra, hogy a családi tejtermelés jelenlegi formája megmaradhasson. Az ilyen jellegű és méretű összefogás biztosíthatja a piacképességet.

A program Barbara Knowles, angol magánszemély, a helyi közbirtokosságok, az önkormányzatok, és nem utolsó sorban a résztvevők hozzájárulásával jött létre. Támogatóinknak ezúton szeretnénk köszönetet mondani.

A tanulmányútról készült fotóalbum ide kattintva megtekinthető!
Nyírő Gergely
Mezőgazdasági referens
Erdélytúra 2008. Csík, Gyimes, Gyergyó - Augusztus 8-17.   2008. 08. 20.

Élő Erdély Egyesület

Az Erdélytúra az Élő Erdély Egyesület évente megszervezett honismereti biciklitúrája, melynek során  a résztvevők minden évben Erdély egy kisrégióját járják be biciklivel. A program "Erdély megismeréséről, tudásunk, Erdélyhez való kötődésünk elmélyítéséről, egy Erdély fejlesztésében gondolkodó kisközösség megerősödéséről szól."

Az idei biciklitúra célpontja Csík, Gyimes és Gyergyó vidéke volt.
A biciklitúráról bővebben az alábbi honlapokon olvashatnak: 

Erdélytúra 2008 honlapja

Erdélytúra 2008 blogja

Élő Erdély Egyesület honlapja
  

Tanulmányút a XVII. Farmer-Expora, Debrecenbe

 2008. 08. 19.

Farmer Expo
2008. augusztus 28. és 30. között a Pogány-havas Kistérség tanulmányutat szervez a térség gazdái számára, Debrecenbe, a XVII. Farmer-Expo, Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szakkiállításra. A tanulmányút másik célja, hogy a gazdák megismerkedjenek a családi tejtermelés tíz éve jól működő modelljével Körösszakálban. 

A részletes program ide kattintva letölthető.

A XVII. Farmer Expo weboldala: http://www.farmerexpo.hu/
LEADER program a Pogány-havas kistérségben 2008. 08. 14.

LEADER logó

A Civitas Alapítvány LEADER Mentor Programja 2007. őszén indult, melynek célja, hogy a magyarországi tapasztalatokat átadva segítse az Európai Unió LEADER programjának minél sikeresebb alkalmazását Romániában. A Pogány-havas Kistérségi Társulás egyike annak a 10 romániai térségnek, amelyek részt vesznek ebben a kivételes felkészítő programban, melyet a romániai és a magyarországi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumok közösen támogatnak.

A LEADER program az Európai Unió közösségfejlesztési programja, amely a helyi közösségépítő kezdeményezéseket támogatja, és lehetőséget nyújt arra, hogy a kistérségen belül önálló pályázatokat írjunk ki a kistérségben működő vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek számára. Ennek feltétele az, hogy készüljön el egy olyan kistérségi Vidékfejlesztési terv, amely a térségben lakók saját elképzeléseinek összegyűjtése alapján alakul ki.

A felkészülést segítő Mentor program keretében 2008. július 5-6. között került sor a LEADER konferenciára Gyergyószentmiklóson, ahol a kistérség képviseletében részt vett: Mátéffy Mária, Rodics Gergely, Fodor Zoltán, Rácz Árpád és Hajdu Katalin. A konferencia ideje alatt megismerkedtünk a kistérség mentorával, Varró Istvánnal, Tápiógyörgye polgármesterével, aki a saját térségében négy éve bonyolítja sikeresen a LEADER programot. 

A gyergyói találkozó után a polgármester ellátogatott a Pogány-havas kistérségbe, ahol találkozott helyi vállalkozókkal, polgármesterekkel és civil szervezetek képviselőivel azzal a céllal, hogy benyomásokat gyűjtsön arról, milyen tevékenység folyik a kistérségben.

A második találkozóra augusztus 10-13. között került sor. A három nap alatt bemutatót tartottunk a kistérségi társulás tevékenységéről, valamint a LEADER program lehetőségeiről, működési elvéről és azokról a lépésekről, amelyek a program sikerességéhez szükségesek. A programot négy önkormányzati testület (Pálfalva, Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok és Gyimesbükk), a kistérség közbirtokossági elnökei és a kistérségben öt hónapja működő, a térség turisztikai vállalkozóiból álló turisztikai kerekasztal számára mutattuk be.

A találkozók során azt tapasztaltuk, hogy érdeklődéssel vannak a helyi önkormányzati és intézményi képviselők a LEADER program iránt, és együttműködésre való hajlandóságot mutattak a program sikeres megszervezéséhez.

Mentorunk, Varró István következő látogatásának tervezett időpontja 2008. augusztus 25-27.

A LEADER-ről a következő Internetes weboldalakon olvashatnak bővebben:

 - Tápióvidéki LEADER térség: http://www.hajtacsapat.hu/euleader.html

 - Európai Unió: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/index_hu.htm

A magyarság történelmi emlékhelye" - emlékmű avatás Gyimesbükkön   2008. 07. 25.


A magyarság történelmi emlékhelye

2008. augusztus 9-én, szombaton 11 órakor kerül sor Gyimesbükkön a Deáky Panzió területén "A magyarság történelmi emlékhelye" nevű emlékmű avatására. Az emlékművet Füredi Gábor, békéscsabai képzőművész tervezte. Az emlékművön a központi kopjafából kinövő további kopjafák a leszakított nemzettesteket szimbolizálják. A kopjafákon szereplő évszámok és jelképek alapján végig lehet követni a magyar nemzet történelmének fontosabb eseményeit.

Felszólalnak:
- Deáky András, tanár
- Füredi Gábor, az emlékmű tervezője
- Wittner Mária, 56-os halálraítélt és mások.
Az emlékművet Salamon József, gyimesbükki plébános és Berszán Lajos, gyimesfelsőloki kanonok szentelik fel. Közreműködnek: Antal Tibor, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium zenetanára és az Intézet énekkara.

Zarándokút kijelölése Gyimesbükktől Csíksomlyóig2008. 07. 23.


 Kék kereszt

Túraútvonal-jelzések festésére került sor július 16. és 18-án a Pogány-havas Kistérségben. Az első nap a gyimesi részen tevékenykedtek a résztvevők, és a Fügés-tető és Görbe pataka közti szakaszon sikerült kifesteni a piros sáv jelzéseket. A második napon a csíki részen folyt a munka, Csomortán és a Szellő-hegy közti szakasz készült el. A kék kereszt jelzés vezet Csomortán központjából a gerincig, onnan pedig a térképeken is jelölt piros kereszt jelzés újrafestését végezték el. Az akció szervezője a Pogány-havas Kistérségi Társulás, amely a Polgártárs Alapítványtól nyert pénzből finanszírozza ezt a munkát. A festésben részt vett a Hargita megyei hegyimentő-szolgálat munkatársa, helyi lakosok, fiatalok, erdészek, és a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársai. Az elkövetkező pár héten újabb szakaszokat tervezünk elkészíteni.

Egy olyan túraútvonalat szeretnének létrehozni, amely az egész kistérséget átszeli, és mint fővonal, Gyimesbükktől Csíksomlyóig vezetne, és ezzel a térségünk egy zarándokutat létesítene a Kontomáci kápolnától (a történelmi határtól) Somlyóig. Az útvonal mentén számos szálláshely létesülhet, és a völgyekben fekvő falvakhoz vezető út-kapcsolatok révén, a turista bármikor letérhet, vagy bekapcsolódhat a gerincvonalba. Az útvonal nem csak a kistérség turisztikai gerincvonala lesz, de nagy részben megegyezik az „Egyeskő 60" nemzetközi teljesítménytúra útvonalával is, amely évről-évre egyre több résztvevőt vonz a vidékre.
A projekt támogatói a Polgártárs Alapítvány és a Tusnád Ásványvíz Rt. A résztvevőkre támogatólag, lelkesítőleg hatottak Domokos József: Csomortáni útravaló -ban olvasható szavai.

Falukép-védelmi tábor  2008. 10. 31.


Gyimes völgye 

2008. október 20. és 30. között művészettörténészek és építészek tevékenykedtek a kistérség falvaiban, a tavaly megkezdett „Falukép-védelmi program"-hoz kapcsolódóan. Az idei évben azokra a településrészekre került a hangsúly, amelyek a tavalyi felmérésből kimaradtak.

A művészettörténészek feladata volt felmérni a falvak épületállományát azzal a céllal, hogy az alapján kijelölhetőek legyenek azok az övezetek, utcasorok, vagy házak, amelyek helyi (önkormányzati), vagy országos

 védelemre javasoltak. Ezen ajánlások alapján lehet elkészíteni a községek Településrendezési terveit, amelyek a védelem alapját jelentő dokumentumok.

Az építészek feladata volt néhány értékes épület részletes felmérése és az alapján a dokumentáció elkészítése.